A távmunka munkavédelmi szabályai

A távmunka tipikusan szellemi tevékenység ellátására irányul.

A távmunkavégzés keretében a munkavállaló a munkáját rendszeresen, a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen – jellemzően lakhelyén –számítástechnikai eszközök útján végzi, és annak eredményét elektronikusan továbbítja. Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi.

Általános esetben a munkáltató telephelyén a munkavállalók a munkáltató által biztosított, saját tulajdonú/bérelt munkaeszközökkel végzik munkafeladataikat, azonban távmunka esetén lehetőség van arra, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a munkafeladat ellátásához szükséges munkaeszközöket a munkavállaló maga biztosítja és ebben az esetben a munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik. A munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg az előzetesen meghatározott munkakörülményeket.

A munkavállaló fent említett kötelezettsége a munkáltatót nem mentesíti az objektív felelőssége alól, azaz meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló által beszerzett, illetve igénybe vett munkaeszközök megfelelnek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményének. A követelmények teljesülésének érdekében a munkáltatónak vagy megbízottjának távmunkavégzés esetén rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállaló ismeri, illetve megtartja-e a rá vonatkozó rendelkezéseket.

A felek a munkaszerződésben megállapodhatnak a munkáltató ellenőrzési jog gyakorlásának módjáról és feltételeiről. Eltérő megállapodás hiányában ugyanakkor a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

Az ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja - így különösen munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység végzésével megbízott személy - a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.

Amennyiben a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszközt a munkáltató biztosítja, és a munkáltató nem írja elő, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használhatja a munkavállaló, abban az esetben ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adataiba. A betekintési jogosultság tekintetében a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a munkáltató által biztosított eszköz magáncélú használatára vonatkozóan előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.

Távmunkahelyen a baleset akkor tekinthető munkabalesetnek, ha a baleset a munkáltató és a munkavállaló előzetesen meghatározott munkatevékenységre és munkahelyre terjed ki.

A munkavédelmi hatóság hatósági ellenőrzést a felügyelet kizárólag munkanapon, 8 és 20 óra között végezheti. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal erről tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.

A munkáltató a munkavállalót köteles tájékoztatni a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdek-képviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.

Híreink

SÚLYOS MUNKABALESET KÖVETKEZMÉNYEI

Nem szeretnénk általánosítani, de sajnos sok esetben vannak olyan "bátor" vállalkozások, ahol a munkavédelem fontosságát eléggé alulértékelik és ahol a munkavédelmi szakember által javasolt teendőkre fittyet hánynak, pedig jobb lenne, ha ezeket komolyan vennék, mert egy súlyos munkabaleset esetén - azon túl, hogy valaki megsérül, vagy esetleg életét veszti - már késő lesz. Akkor már csak a hatósági bírságoknak, kártérítésnek, szankcióknak, vagy akár büntető jogi felelősségre vonásnak tehet eleget. Erről a témáról írt összefoglalót Szopka Gábor EHS szakmai vezetőnk. Részletek

Mit kell tudni a benzolról?

A heveny benzolmérgezés enyhébb formája kellemes eufóriás állapottal kezdődik, ami gyorsan és észrevétlenül mehet át súlyos narkózisba, amikor a menekülés már lehetetlen. Ezért rendkívül fontos, hogy az olyan munkahelyen, ahol a heveny benzolmérgezés lehetősége fennáll, a munkavállalókat fel kell világosítani a benzolhatás kezdeti tüneteiről. Erről és még számos hasznos tudnivalóról olvashatnak Viszóczky Bence munkabiztonsági és tűzvédelmi tanácsadó kollégánk összeállításában. Részletek

Változás az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban

A Magyar Közlöny 2019. évi 129. számában megjelent a belügyminiszter 30/2019. (VII. 26.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról. Részletek

Hírlevél feliratkozás