Aratási tűzvédelmi előírások

Lassan kezdetét veszi hazánkban az aratási szezon. Ahhoz, hogy a betakarítás zökkenőmentesen és balesetmentesen záródjon, több szempontnak kell megfelelni, különféle előírásokat kell betartani, betartatni. Ezeket az előírásokat az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

Az első és legfontosabb az aratási munkálatok megkezdése előtt, minden erő és munkagép műszaki állapotát meg kell vizsgálni és felkészíteni a hosszan tartó igénybevételre. A kalászos termény betakarításában, a szalma összehúzási és bálázási munkáiban csak azok a járművek vehetnek részt, amelyeknek a felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A járművek megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, a műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek 1 példányát a járművön kell tartani.

A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemle megtartásának nem feltétele a tűzvédelmi hatóság részvétele, a szemléről készült jegyzőkönyvet sem kell megküldeni.

Aratási gépszemlén ellenőrizni kell:

  • az elektromos hálózatának kötegeltnek kell lennie, azon szakadás nem lehet,
  • az elektromos hálózat faláttöréseknél történő átvezetésénél éles szegély nem lehet, csak gumigyűrű,
  • üzemanyag és kenőanyagfolyás nem megengedett,
  • az akkumulátornak, tisztának és nehezen éghető anyaggal burkoltnak kell lennie, mely a villamosságot nem vezeti,
  • kipufogó rendszerének épnek kell lenni, abban szikrafogónak kell lennie,
  • az aratásban résztvevő gépeken földelő vezeték (földelő lánc) kötelező,

A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt.

Az aratási munkálatok megkezdése előtt az ott dolgozókat munka és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatásról szóló jegyzőkönyv 1 példányát is a járművön el kell helyezni.

A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.

A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

  • vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,
  • közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
  • nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter
  • a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körül venni.

Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos!

Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

Híreink

Mit kell tudni a biztonsági adatlapokról?

Mi is az a biztonsági adatlap? Mi célt szolgál? Mit kell tudni róla és mit kell tenni Vele? Mikor vesszük "hasznát" a mindennapi munkavégzés során?
Erről készített összefoglalást Viszóczky Bence munkabiztonsági és tűzvédelmi tanácsadó kollégánk. Részletek

Szakképesítés jelentkezéséhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat

Sok "eltévedt" jelentkező érdeklődik nálunk alkalmassági vizsgálatok felől, amikor jelentkeznek egy-egy szakképzésre, valamely képző intézménybe és ott a jelentkezés feltétele az egészségügyi alkalmasság. A szakmai alkalmassági vizsgálatot kizárólag Foglalkozás –egészségügyi Szakellátó intézmények végezhetik. MI, vagyis az ERGONOM Kft. nem vagyunk szakellátó intézmény, ezért ilyen jellegű vizsgálatot nem tudunk elvégezni, de szeretnénk legalább az útbaigazításban segítségükre lenni a szakképzésre jelentkezőknek. Ezért a Foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek jegyzékét most közzé tesszük Mi is a honlapunkon. Részletek

Mit kell tudni az építési állványokról?

A nyár nemcsak a felhőtlen nyaralás és pihenés időszaka, de az építőipar is ekkor éri el a csúcspontját. A szabadtéri munkavégzés során egyre gyakrabban kell számolni nagy viharokra, heves esőkre, erős szélre, villámlásra. Ez az időjárás nem csupán a nyaralók kedvét veheti el, de az építési állványon történő munkavégzésnél, a munkavállalók és a hatókörben tartózkodók biztonságát érintően is többlet feladatot jelent. Ezekről a többlet feladatokról szól Szopka Gábor EHS szakmai vezetőnk írása. Részletek

Hírlevél feliratkozás