A zenés, táncos rendezvények szervezéséhez új rendelet magyarázat
A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Kormányrendelet (.pdf) 2011. március 16-án lépett hatályba, A jogszabály új elemeire szeretnénk felhívni a figyelmet.
Tömegtartózkodásra szolgáló építmény, helyiség
A rendelet hatálya zárt terek esetén csak a tömegtartózkodásra szolgáló építményekre, továbbá helyiségekre terjed ki.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 105. pontja értelmében tömegtartózkodásra szolgáló építmény:
- amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg
- amelyen (pl.: híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.
A 106. pont értelmében tömegtartózkodásra szolgáló helyiség:
- az egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.
Ennek megfelelően, amennyiben az építmény helyiségei ennél kevesebb személy befogadására alkalmasak, úgy arra az építményre a rendelet hatálya nem terjed ki abban az esetben sem, ha az építményben több ilyen helyiség található.
Ha az üzemeltető olyan rendezvényt kíván tartani, amelyre a Rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a „rendeletet nem kell alkalmazni”, az általános érvényű tűzvédelmi szabályokat ebben az esetben is érvényesíteni kell.
Tehát a rendezvény helyszínén tapasztalt tűzvédelmi hiányosságok miatt a tűzvédelmi hatóság intézkedési kötelezettsége ugyanúgy fennáll (bírság, létszámkorlátozás stb.), mindössze a Rendeletben meghatározott különleges követelményeket (pl. biztonsági terv) nem kell figyelembe venni.
Rendezvénytartási engedély
A Rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában végezhető.
Az engedélyhez kiadott szakhatósági állásfoglalásban meg kell határozni a kiürítésre számításba vett ajtók, illetve lépcsők átbocsátóképessége alapján a maximális befogadó képességet. A meghatározás indokolásában ki kell térni a benyújtott biztonsági tervben szereplő befogadóképességtől eltérő létszám okára.
Ellenőrzési kötelezettség
A Rendelet 13. és 14. §-ai értelmében a tűzvédelmi hatóság a rendszeres rendezvények helyszínét köteles ellenőrizni
- rendezvényen kívüli időpontban évente egy alkalommal, míg
- a rendezvény időpontjában évente 2 alkalommal.
A Rendelet 12. § (2) bekezdése értelmében „az ellenőrzésre jogosult hatóságok tevékenységét a jegyző hangolja össze”.
Intézkedések
A 14. § (5) bekezdés a) pontja alapján a hatóság köteles a rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni többek között, ha az engedélyben megállapított befogadóképességet a tapasztalt létszám „nyilvánvalóan jelentős” mértékben túllépi.
- A bent tartózkodók létszámát a jelenlévők megszámolásával vagy a kiadott belépőjegyek számának, valamint a látogatók rendelkezésére álló nettó hasznos alapterület (levonva a rögzítetten beépített bútorokat) figyelembevételével, 3 fő/m2fajlagos érték alapján kell megállapítani.
- A tevékenység felfüggesztését az engedélyezett befogadóképességet legalább 15%-kal meghaladó létszám esetében célszerű alkalmazni. Ettől független a tűzvédelmi szabálytalanságért kiszabható egyéb szankciók alkalmazása.
- A 14. § (5) bekezdés d) pontja esetében rögzített „élet- vagy testi épség veszélyeztetés”-nektekinthető tűzvédelmi szempontból:
- a rendezvény ideje alatt a menekülésre számításba vett útvonalak leszűkítése; lezárása;
- kijáratok, vészkijáratok bármilyen mértékű eltorlaszolása, lezárása;
- a tűzoltási és mentési feltételek biztosítottságának hiánya (pl. beépített tűzjelző-, tűzoltó rendszer, fali tűzcsap hálózat, kézi tűzoltó készülékek, menekülési útirányt jelző rendszer elemeinek eltakarása, eltorlaszolása, hiánya, működésképtelensége).
Új engedély – mindenkire kötelező
A 16. § értelmében a Rendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvényt a rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon túl csak a Rendeletben meghatározott engedéllyel lehet tartani.
- Ezt az engedélyt a jelenleg üzemelő rendezvények esetében is meg kell kérni.
- Az engedélyezési eljárás során a tűzvédelmi használati előírásokon túl a létesítési előírásokat is be kell tartatni.
Ennek megfelelően az épület, illetve az épületrész megfelelőségét úgy kell megvizsgálni, mintha új építésű lenne (épületszerkezeti, gépészeti, stb. követelmények) és a megállapítások alapján kell a megfelelőségről dönteni.
A Rendelet a 17. §-ában módosítja, kiegészíti a 261/2009. (XI. 26.) Korm rendelet 1. § (1) bekezdését.
- A h) pontban felsorolt esetekben a döntést a helyszínen kell az üzemeltetővel közölni, és elrendelni azonnali végrehajtását a Ket. 22. § (3)-(5) bekezdésének megfelelően.
Eszerint:
A Ket 73. § (2) bekezdése kimondja, hogy a döntést
- külön okiratban kell megszövegezni,
- jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy
- az ügyiratra kell feljegyezni.
- Külön okiratban kell megszövegezni a döntést, ha a szóban közölt döntés kézbesítését az ügyfél kéri.
A Ket. 101. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges.
Szabálysértési hatóság a tűzoltóság
Lényeges változás, hogy a j) pontban rögzített kiegészítés értelmében az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28. ) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértések esetében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság az eljáró hatóság.
A Rendelet 18. §-ban módosítja a tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. Rendeletet. A módosított rendelet 1. § ab) pontjában rögzítettek esetében az Intézkedéseknél leírtakat kell figyelembe venni.
Hozzászólások
Minden olyan zenés szórakozóhelynek, amely 50 főnél több személy egyidejű befogadására alkalmas tűzriadó tervvel kell rendelkeznie. A tűzriadó terv tartalmazza, hogy milyen módon lehet tűzjelzést leadni, tűz esetén kinek mi a teendője (munkáltató, munkavállaló: pultos, biztonságőr stb.). Milyen eszközök állnak rendelkezésre a tűzoltáshoz, továbbá magába foglalja a rendfenntartásra vonatkozó feladatokat, áramtalanítási lehetőségeket stb. A tűzriadó tervhez rajzot is kell csatolni, melyen be kell jelölni a menekülési útvonalakat, tűzoltó eszközöket és berendezéseket. A rajzot jól látható helyen ki kell helyezni a helyiségben.
A menekülési útvonalakat irányfénnyel vagy utánvilágítós táblákkal szükséges jelölni. A menekülési útvonalakat, vészkijáratokat szabadon kell tartani vagyis nem lehet leszűkíteni, eltorlaszolni.
A tűzvédelmi eszközöket (tűzoltó készülék, kézi jelzésadó) is szükséges utánvilágítós táblával jelölni. Valamint gondoskodni kell arról is, hogy ezek a berendezések, eszközök mindenkor használatra készen álljanak, az előírt felülvizsgálatok rendszeresen megtörténjenek.
Amennyiben a cégnél 5 főnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha a szórakozóhely befogadóképessége meghaladja az 50 főt, tűzvédelmi szabályzattal is kell rendelkezni.
A fenti kérdező kollégához hasonlóan számomra is van pár homályos folt a május 16-ai törvénymódosítást követően beállt szabályokkal kapcsolatban. Első kérdéses pont, hogy nyilvános e az a szám, vagy képlet ami meghatározza hogy egy adott méretű terem alapterületéből (350m2 x 3 fő/m2) és a vendégek számára kialakított bejárat méretéből hogyan származtatható a beengedhető személyek száma, vagyis mekkora ajtót kell vennünk, hogy kihasználhassuk a terem alapterületének megfelelő vendégszámot. A következő, ehhez szorosan kapcsolódó kérdés, hogy a terem ajtajának azon felül, hogy pánikzárakkal ellátottak, mindenképpen acélból készült tűzzáró ajtónak kell lennie? Amennyiben a terem nem dohányzó helység az befolyásolja a fenti kérdést, mert a jelen esetben mindenképpen nemdohányzóra tervezzük a helységet. Van e esetleg interneten olyan dokumentum ami meghatározza a poroltók számát, vagy az érintésvédelmi szempontokat? Az utóbbi alatt konkrétan arra lennénk kiváncsi, hogy milyen magasságban húzódhatnak a villany és fűtés csövek. A mi esetünkben cirka 3 m magasságban vannak egy tálcára fektetve (melgamasság 5,5m - 6m), ez megfelel az elvárásoknak vagy muszáj takarva lenniük, magasságtól függetlenül, teszem azt gipszkarton dobozban vagy kábelcsatornában? Utolsó kiegészítés, hogy amennyiben elérhetővé teszünk egy vészkijáratot, annak az udvarra nyíló ajtajának megfelel-e a mostanában olcsón kapható kínai, 16 pontos biztonsági ajtó aminek belülről egy kallantyú elfordításával lehet kinyitni a zárát, vagyis nincs rajta pánikzár, csak egy szokványos házi zármechanizmus.. elnézést, hogy Önöket bombázzuk a kérdéseinkkel de ez az első fórum amit találtunk a gooleben, ahol már adtak érdemi választ kérdésekre :)
Köszönettel: Lehoczki Ákos és a TrueSkool House Legénysége (lehoczkiakos@gmail.com / trueskool.hu)
A befogadóképesség meghatározása az alapterület, a rendeltetés és a menekülés irányába nyíló ajtók szabad szélessége alapján történik.
Az ajtó méretének a kiürítés számítás során van jelentősége. A kiürítés számítást a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet tartalmazza. (5. rész 1/7 fejezet)
Az építészeti kivitelezés megtervezése szakember feladata. A tűzvédelmi jogszabály előírja, hogy:
Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész-, elektromos, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe.
A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció tartalmazza
a) az épület megközelíthetőségére,
b) oltóvíz ellátására,
c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára,
d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire,
e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására,
f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint
g) a tűzjelzésre és oltásra
vonatkozó megoldásokat.
Terem ajtó: Amennyiben a terem tűzszakasz határon áll, igen tűzgátló ajtót kell elhelyezni.
Porral oltók száma:
A tűzoltó készülékek számának meghatározására természetesen van előírás a 9/2008(III.28) ÖTM rendelet alapján 5. rész II. fejezet 20. pontjában
Villanyvezetékek és fűtéscsövek: Arra, hogy milyen magasságban futnak a csövek és vezetékek nincsen előírás, valamint az eltakarásukra sincsen.
Vészkijárati ajtóra vonatkozó előírások:
A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó, toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű ajtókat alkalmazni nem szabad. A vezérléssel működő ajtók esetében a kézi nyithatóságot minden esetben biztosítani kell.
A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat - csak a kiürítés irányába nyílhatnak, - míg a helyiségben tartózkodnak - azokat lezárni nem szabad.
A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetekben a vésznyitók, pánikzárak előírásait (vonatkozó MSZ EN szabványok) teljesíteni kell.
A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni - a nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével - nem szabad.