Híreink
Villamos szabadvezetékek közelében végzett munka
A villamos szabadvezeték hálózat környezetében elszenvedett áramütéses balesetek a feszültség alatt álló csupasz szabadvezetékek megközelítéséből, valamint a vezetékkel való közvetlen érintkezésből adódnak.
A vezetékek megközelítése az alábbi ágazatokban és munkafolyamatokban fordul elő leggyakrabban:
- mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás: öntözés, permetezés, gallyazás, fadöntés, megemelt platójú szállító jármű, rakodógép használata
- építőipar: emelőgépek, daruk, rakodógépek használata, különböző állványok-kiemelten a gurulós, mobil állványok- és létrák használata, tetőszerkezet felett átvezetett szabadvezeték közelsége.
A szabadvezeték közelében a munkavégzés fokozott figyelmet igényel. Erősáramú nagy- közép és kisfeszültségű szabadvezetékek megközelítése csak a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet. A munkaterületeket keresztező villamos szabadvezetékek közelében speciális magas gépekkel történő munkavégzésnél fokozottan ügyelni kell arra, hogy a vezetékek kritikus megközelítése ne okozzon átívelést, munkabalesetet.
Erősáramú szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a munkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezetékek között a feszültségnek megfelelő biztonsági távolságot kell hagyni.
Névleges feszültség |
Biztonsági távolság |
|
1000 V-ig |
1,0 m |
|
1 kV-tól 110 kV-ig |
3,0 m |
|
110 kV-tól 220 kV-ig |
4,0 m |
|
220 kV-tól 380 kV-ig |
5,0 m |
|
Ismeretlen feszültség |
5,0 m |
Ha a táblázatban meghatározott biztonsági távolságot az építési munkaterületen nem lehet betartani, akkor a munkáltató köteles intézkedéseket tenni az áramütés veszélyének elkerülésére.
A munka megkezdése előtt meg kell keresni a munkavégzés helyszíne felett áthaladó villamos szabadvezeték üzemeltetőjét, és jelezni kell, hogy mikor és milyen jellegű tevékenységet kívánnak elvégezni. Tisztázni kell, hogy az adott helyen lévő villamos szabadvezeték feszültségszintje mekkora. A kérelem alapján a szabadvezeték üzemeltetője írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot ad ki és egyben tájékoztatja az engedélykérőt arról, hogy a tevékenység milyen biztonsági követelmények megvalósítása esetén végezhető el.
Ezek az intézkedések lehetnek:
- feszültségmentesítés (a felvonulási munkaterület felett áthaladó szabadvezetéket az építési munkák idejére gyakorlatilag kivonják az energia szolgáltatásból), vagy
- a vezeték áthelyezése, vagy
- a vezeték elkerítése, illetve
- a földmunkagép (vagy bármilyen egyéb gép) munkaterületének lehatárolása.
Általános szabály, hogy olyan munkagépek nyitását- csukását, melyek a műveleteknél a kritikus távolság közelében vagy belül megközelíthetik a villamos szabadvezetéket, ne végezzük villamos szabadvezetékek alatt!
Villamos szabadvezeték alatt ne álljunk meg a munkagép javítása céljából!
Ha a munkagép annyira megközelíti az elektromos szabadvezetéket a gép valamely elemével, hogy átütés (áthúzás) következik be, akkor a gép vezetőjének vagy kezelőjének tilos elhagynia a vezérlő és/vagy kezelőállást, kiáltással fel kell hívnia a környezetben tartózkodók figyelmét a gép megérintésének tilalmára; és intézkednie kell az áramtalanításra.
Ha a gépet a gépen lévő fülkéből kezelik és a gép, vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló föld feletti szabadvezetékkel, akkor a (fülkében tartózkodó) gépkezelő:
- adjon hangjelzést, amely az ott tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre, ebben az esetben az érintett személyek kötelesek a veszélyes teret azonnal elhagyni.
- ha a gép üzemképes maradt, a kezelő kísérelje meg azt a fülkéből vezérelve eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére,
- ha nem tudja a gépet eltávolítani, akkor két további lehetőség van:
- ha nem gyullad ki a gép (lánctalpas gép esetére ez a jellemző), akkor a kezelő lehetőleg maradjon a gép fülkéjében, amíg a vezetéket feszültségmentesítik (addig a fülke un. Faraday kalitkaként megvédi az áramütéstől),
- ha a gép kigyullad és a tűz a kezelőt közvetlenül veszélyezteti, akkor a biztonsági előírások betartásával hagyja el a gépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba a gép fém részével, valamint a talajjal. Ennek érdekében ne lépjen le a gépről, hanem a gépet elengedve ugorjon le, és kis lépéssekkel (a lépés feszültség miatt) hagyja el annak környezetét.
Ne menjen vissza (pl. levenni a gépről a tűzoltó készüléket, vagy leállítani a gépet), mert ahogy egyidejűleg érinti a földet és a gépet, az áramkör rajta keresztül fog záródni és ez halálos balesettel járhat.
A villamos szabadvezeték csak akkor tekinthető feszültségmentesítettnek, ha rajta a feszültségmentesítés műveleteit a szabadvezeték üzemeltetője (jellemzően: az áramszolgáltató) maradéktalanul elvégezte. A feszültségmentesítésig géptől távol kell maradni, mivel a villamos ív kialvása a nagyfeszültségű hálózaton nem jelenti egyben a veszély elmúltát, a feszültség továbbra is fennmaradhat.
A munkavégzésben résztvevő munkavállalókat részletes oktatásban kell részesíteni az adott tevékenységre vonatkozó biztonsági követelményekről és szabályokról, a nem könnyen felismerhető, rejtett veszélyekről!
A munkavégzés megkezdése előtt, továbbá a munkavégzés folyamán a munkavezetőnek kell biztosítania az állandó felügyeletet, valamint a vonatkozó előírások betartását!
Kisfeszültségű villamos szabadvezeték közelében bármely villamossági szempontból képzetlen személy egyedül vagy képzett munkavezető nélküli csoportban is végezhet el munkát (pl.: gördülő állvány áthelyezés) abban az esetben, ha sem a tevékenységet végző személy, sem az a berendezés, sem az eszköz, amellyel a tevékenységét végzi, nem közelíti meg a kisfeszültségű villamos szabadvezetéket 1 m-nél kisebb távolságra.
Továbbá, szeles időben a korábban megadott távolságok becslésénél figyelembe kell venni a vezetékek szél hatására történő kilengését.
Gallyazás
Feszültség alatt álló – legfeljebb 35 kV névleges feszültségű – szabadvezeték közelében levő fák kisebb méretű gallyazását a következő szakaszokban meghatározott feltételek mellett szabad elvégezni:
A fa alacsonyabb, mint a vezeték
Ha az ágak, gallyak nem nyúlnak a feszültség alatt álló legalsó vezetékszál alatt 1 méter távolságban képzelt vízszintes sík fölé, a gallyazásnál csak arra kell ügyelni, hogy a gallyazást végző személy a feszültség alatt álló vezetőt ne közelítse meg a veszélyes közelségen belül.
A fa a vezeték mellett van
Ha az ágak, gallyak kívül esnek a hozzájuk legközelebbi feszültség alatti vezetőtől 1 méterre képzelt függőleges síkon és ebbe a síkba levágás vagy leesés közben sem érhetnek be, a gallyazást végző személy a feszültség alatt álló vezetőt legfeljebb a veszélyes közelség 0,5 méterrel megnövelt távolságáig közelítheti meg.
Ha az ágak, gallyak kívül esnek ugyan az előző szakaszban körülírt függőleges síkon, de nincs biztosítva, hogy ez a távolság az ág (gally) levágása vagy eltávolítása közben is megmarad (pl. ferdén lefelé nőtt ág), feszültség melletti gallyazást csak abban az esetben szabad végezni, ha a vezeték veszélyes megközelítését megfelelő intézkedéssel (pl. az ág felső részének a törzshöz való kikötésével) megakadályozzuk.
A fűrészelést csak azután szabad elvégezni, ha a már befűrészelt ágat a kikötéssel a törzshöz vontuk. Feszültség alatt álló vezetőt a munkát végző személynek a veszélyes közelség 0,5 méterrel megnövelt távolságánál jobban nem szabad megközelítenie.
A fa nincs közelebb kisfeszültségű vezetőhöz 0,5 m-nél
Azokat a friss hajtásokat, amelyek a kisfeszültségű szabadvezeték feszültség alatt álló legalsó vezetőt még nem közelítették meg 0,5 méternél kisebb távolságra, száraz időben, legalább 2,5 m hosszú fanyélre szerelt, száraz kötéllel működtetett nyesőollóval vagy ilyen fanyélre szerelt – kifejezetten gallyazásra kialakított – motoros fűrésszel le szabad nyesni.
A nagyfeszültségű vezetőt megközelítő hajtásokat csak a vezető feszültségmentesítése után szabad levágni!
Híreink
Tájékoztatás a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról
2025. június 27-én hatályba lépett a belügyminiszter 20/2025. (VI. 26.) BM rendelete, mely módosítja az egyes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatára vonatkozó szabályokat. A változások közül a leglényegesebb, hogy bizonyos esetekben megszűnt a kötelező tüdőszűrés. Részletek
Kötelező-e az üzemorvosi vizsgálat?
- Frissített tartalom -
Az elmúlt közel másfél évben folyamatosan felmerülő kérdés a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos változások kapcsán. Fontos azonban tisztázni az elején, hogy a kötelező vizsgálatokat nem törölték el. Az alábbi összefoglalóval szeretnénk segítséget és tájékoztatást nyújtani a jelenlegi szabályozásról és a folyamatos változások lényegéről.
Részletek
Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja
Minden év július 1-jén ünnepeljük az egészségügyben dolgozókat, megemlékezve Semmelweis Ignácról, az anyák megmentőjéről, aki ezen a napon született. Részletek
Blog
A munkavállaló ellenőrzési kötelezettsége
A munkavédelem nem egyoldalú történet, hanem egy közös felelősségvállalás. A munkáltató biztosítja az eszközöket, oktatást, vizsgálatokat, míg a munkavállaló köteles odafigyelni, ellenőrizni és jelezni, ha valami nincs rendben. Így érhető el az, amit mindenki szeretne: egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés. Részletek
Diákmunka nyáron? Ezekre figyeljünk munkáltatóként!
Ahogy közeledik a nyári szünet, egyre több diák keres lehetőséget arra, hogy munkát vállaljon. Számukra ez nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem életük első lépése a munka világában – és mint tudjuk, az első benyomás sokáig meghatározó. Részletek
Hőségriadó a munkahelyeken – A biztonság ilyenkor is elsődleges
A nyár elhozta a forróságot, és vele együtt a kihívásokat is a munkahelyeken. A hőség nemcsak kellemetlen, hanem egészségkárosító és balesetveszélyes is lehet. De mit jelent ez a gyakorlatban? És mit kell(ene) tenniük ilyenkor a munkáltatóknak és a munkavállalóknak? Részletek