Mit kell tudni a munkabalesetekről?

A munkabalesetekkel kapcsolatban még mindig sok a tudatlanság, tájékozatlanság.

Tegyük fel, munkabaleset történik a cégénél.

Tudja mi a teendője? Tudja milyen kötelezettségei vannak a baleset bekövetkezésekor? Tudja, hogy kit kell értesítenie, kinek és mit kell jelentenie a munkabalesetről?

Amennyiben bizonytalan a válaszokban, vagy csak le akarja ellenőrízni ismereteit, érdemes elolvasni Mátyás Kristóf munkabiztonsági tanácsadó kollégánk összefoglalóját a témával kapcsolatban:

A munkabalesetek bekövetkezésénél jelentős szerepe van a munkáltatónak, a munkavállalónak, a munkaeszközöknek és a munkakörnyezetnek is. Sajnos még a legjobb körülmények között munkát végzőket is érheti baleset. Ahhoz, hogy a továbbiakban ilyen és ehhez hasonló esemény ne következhessen be a balesetvizsgálat során feltárt hiányosságokat minden esetben meg kell szüntetni. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, vagyis középfokú, felsőfokú munkavédelmi szakember, vagy munkavédelmi szakmérnök végezheti el. A balesetvizsgálatokban részvételi lehetőséget kell biztosítani – amennyiben a cégnél van – a munkavédelmi képviselőnek.

A baleseteket munkavédelmi szempontból három nagyobb csoportra lehet osztani.

1. Kvázi baleset
2. Nem súlyos munkabaleset
3. Súlyos munkabaleset

A kvázi balesetekkel (személyi sérüléssel nem járó balesetek, melyek okozhattak volna személyi sérülést is pl.: leszakadó mennyezet) a tapasztalatok alapján a legkevésbé foglalkozik a munkáltató, pedig ezen balesetek értékelése, elemzése után még kisebb az esélye egy-egy súlyosabb esemény bekövetkezésének.

Nem súlyos munkabaleseteket további két részre oszthatjuk. Az egyik ilyen kategória az 1 és 3 munkanap közötti munkaképtelenséggel járó munkabaleset. Ebben az esetben a jegyzőkönyvet a sérült és a munkáltató mellett a társadalombiztosítási kifizetőhelynek kell megküldeni. Amennyiben a munkaképtelen napok száma meghaladja a 3 munkanapot, a jegyzőkönyvet a sérült, a munkáltató és a társadalombiztosítási kifizetőhely mellett, a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak is meg kell küldeni, valamint munkabaleseti nyilvántartásba kell bejegyezni.

FONTOS: A munkabaleseti napló nem egyenlő a munkabaleset nyilvántartással!

A nem súlyos munkabalesetek esetén tájékoztatni kell a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvost is, valamint részvételi lehetőséget kell neki biztosítani a munkabaleset kivizsgálásában.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87 § 3. pontja határozza meg a súlyos munkabalesetek fogalmát. Amennyiben ilyen baleset történik a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen haladéktalanul – de legkésőbb 24 órán belül – be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság felé. A balesetet a nem súlyos munkabalesetekhez hasonlóan nyilvántartásba kell venni. A kivizsgálásban a munkabiztonsági szakember mellett a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvosnak is részt kell vennie.