Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása

A munkahelyen a munkahelyi biztonságért és egészségért a munkáltató felel, neki kell gondoskodnia arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése megfeleljen a jogszabályokban meghatározottaknak, egyéb előírásoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek.

Ennek keretében a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége, a munkahelyi biztonságot és egészséget fenyegető kockázatok értékelése – beleértve azokat a kockázatokat, amelyek a megváltozott munkaképességű/fogyatékossággal élő munkavállalók csoportját érintik – valamint a döntés a szükséges megelőző intézkedésekről (kockázatkezelés).

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a:

• várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket),
•  a veszélyeztetettek körét,
• felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Indokolt esetnek lehet, és kell is tekinteni:

ha egy munkahelyen csökkent munkaképességű/fogyatékos munkavállalót szeretnének foglalkoztatni, vagy ha egy meglévő munkavállaló munkaképessége változik meg. A munkáltatónak át kell gondolnia milyen tárgyi, személyi és szervezési intézkedéseket szükséges elvégeznie az új munkavállaló foglalkoztatásához, illetve ahhoz, hogy a meglévő dolgozója használni tudja megmaradt potenciálját és képességeit.

A kockázatértékelés kiindulópontja mindenképpen a munkavállaló megváltozott igényeinek figyelembevétele, annak mérlegelése, hogy a dolgozó képes-e ellátni korábbi feladatait, és ha igen, azokat milyen feltételek mellett. Mérlegelni kell, hogy milyen munkaszervezési intézkedésekkel (pl.: iroda áthelyezése földszinti, bejárat közelébe, munkaidő megváltoztatása, új munkakörben foglalkoztatás, a betanulási lehetőség stb.) tudja biztosítani a munkafeltételeket, illetve a hozzáférést és a tárgyi feltételeket (munkahelyi környezet, menekülési feltételek, munkaeszközök adaptálása stb.) hogyan kell átalakítani. A kockázatértékelésnek nemcsak a szervezési és tárgyi feltételek megvalósításával, hanem a pszichoszociális, emberi kapcsolatokat érintő kérdésekkel is foglalkoznia kell, a kölcsönös elfogadás érdekében, amelyek az oktatástól a tréningekig terjedhet.

A kockázatértékelés elkészítésébe és a tárgyi akadálymentestés megtervezésébe célszerű rehabilitációs szakembert és a munkavállalókat is bevonni, annak érdekében, hogy az ténylegesen betöltse funkcióját, és az egészséges munkavállalók számára is kényelmesebb, használhatóbb munkafeltételeket teremtsen. Az intézkedéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy a csökkent munkaképességű/fogyatékos munkavállaló a közösség aktív tagja legyen, illetve maradjon.

Az akadálymentesítés mértékétől függően a tervezett munkákra célszerű rövid-, közép- és hosszútávú programot kidolgozni, és ezek ütemezését az Egységes és Átfogó Megelőzési Stratégiában meghatározni.