SÚLYOS MUNKABALESET KÖVETKEZMÉNYEI

A munkavédelem célja, hogy általa a szervezetten munkát végzők egészségét, munkavégző képességét megóvjuk, a munkakörülményeket humanizáljuk. Ennek keretében a munkavégzés veszélyeit, a munkahelyek károsító tényezőit lehetőség szerint minimalizáljuk.

A személyi és tárgyi feltételeket olyan módon kell megteremteni, hogy megelőzhessük a munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket.

Ezeknek az elvárásoknak a munkáltatók azonban változó mértékben tesznek eleget, a munkavédelemre fordított pénzt és időt sok esetben felesleges kiadásnak tekintik. Ők valószínűleg nem mérlegelik azt, hogy egy súlyos munkabaleset esetén a munkáltató számos szankcióra és következményre számíthat. Ezeket tekintjük át az alábbi összegzésben.

I. Munkavédelmi hatóság által kiszabható szankciók

I./1. Munkavédelmi bírság (a munkáltatóval szemben szabható ki)

A bírság alapösszege 50.000,- forint, amelyet különböző szempontok szerint szorzószámokkal növelnek.

A szorzószámok alkalmazásakor figyelembe veszik:

  • aveszélyeztetés időtartamát,
  • a veszélyeztettek számát,
  • az expozíció mértékét stb.

Halálos munkabaleset esetén a szorzószám 10-es értékű.

A szorzat végső összegénél figyelembe vesznek csökkentő (pl KKV-nak minősülő vállalkozás), illetve növelő tényezőket (pld nem biztosítják a munkavédelmi képviselő működését) is.

Jelenleg a munkavédelmi törvény előírása szerint a bírság felső határa 10 millió forint.

I./2. Közigazgatási bírság (természetes személlyel szemben szabható ki)

Azzal a természetes személlyel szemben szabható ki, aki a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, nyilvántartási adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz, vagy nem megfelelően tesz eleget, a választott munkavédelmi képviselőt jogai gyakorlásában korlátozza.

A kiszabott bírság összege 500.000.- forintig terjedhet, amelyet ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabhat a hatóság.

I./3. Nem pénzbeli szankciók

A munkavédelmi hatóság – a munkavállaló(k) egészségének és testi épségének megóvása, továbbá munkabaleset megelőzése céljából – azonnali intézkedést hozhat, melyek az alábbiak lehetnek:

  • Munkavállaló(k) eltiltása a kifogásolt munkavégzéstől;
    • melynek okai lehetnek:
      • nem rendelkezik a tevékenységhez szükséges végzettséggel;
      • igazolt módon nem részesült munkavédelmi oktatásban;
      • nem igazolható az érvényes orvosi alkalmassága;
  • Adott tevékenység azonnali felfüggesztése;
  • Munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag, vagy keverék használatának felfüggesztése;
    • melnyek okai lehetnek:
      • a munkaeszköz balesetveszélyes;
      • nem helyezték üzembe;
      • elmulasztották az időszakos ellenőrzést/felülvizsgálatot stb.

Ezeket az intézkedéseket a munkavédelmi hatóság valamilyen feltétel megvalósulásához köti, (pl.: el kell végezni a gépek időszakos biztonsági felülvizsgálatát, meg kell tartani az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatot stb.) amelyek egyébként is a munkáltató kötelezettségei közé tartoznak. Az intézkedések anyagi hátrányt (el nem végzett munka és termelés kiesésből) jelentenek.

II. Megtérítési kötelezettség

A foglalkoztató (munkáltató) az alábbi esetekben köteles megtéríteni a kötelező egészségbiztosítás ellátásainak költéségét egészségbiztosítási intézetnek:

Az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset, vagy megbetegedés, annak a következménye, hogy ő(munkáltató), vagy megbízottja a rá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget,

illetőleg,

ha ő vagy alkalmazottja (munkavállaló) a balesetet szándékosan idézte elő.

A megtérítésre kötelezettet az előírt összeg után kamat fizetési kötelezettség terheli.

A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint, a foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a rá nézve kötelező munkavédelemre vonatkozó szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget.

III. Büntető jogi felelőség

A munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben alkalmazható legsúlyosabb joghátránnyal, a büntetőjogi felelősségre vonás jár.

A munkavédelmi szabályszegésre ez a fajta felelősségre vonás akkor vonatkozik, ha egyben bűncselekményt is megvalósít.

Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés mértéke az alábbiak szerint alakul:

  • három évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
  • egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha a bűncselekmény halált,
  • két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

IV. Kártérítési felelősség

A munkáltató kártérítési felelőssége objektív felelősség, ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható.

Alapvetően 3 nagy csoportja létezik a munkavállaló által követelhető kártérítésnek:

  • vagyoni (megsérült ruházat, ápolási-gondozási költség, gyógyszerköltség, keresetveszteség stb.)
  • nem vagyoni/sérelemdíj (a személyiséghez - élethez, testi épséghez, egészséghez - fűződő jogok megsértése esetén jár. A nem vagyoni kár leggyakoribb megjelenési formája a fájdalom, lelki szenvedés, hozzátartozó elvesztése, testi épség megsértése és az egészség elvesztése által kiváltott sérelem)
  • és az úgynevezett járadék jellegű károk (rendszeresen visszatérő kiadások - pl. gyógyszer szedés, erőmegfeszítési járadék, tartást pótló kártérítés stb.)
V. A foglalkoztató piaci megítélése (imázs) romlik

Egy súlyos munkabaleset ronthatja a cég piaci megítélését, meglévő vagy leendő partnerek szemében, illetve munkavállalói oldalról is.

Híreink

Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása

Mikor és mennyi időtartamban szükséges munkavédelmi szakembert foglalkoztatni egy adott cég esetében? Jó a kérdés és kissé elgondolkodtató. Hogy miért? Mert a kérdés megválaszolására nem elegendő a foglalkoztatott létszámadatokat ismerni, hanem a cég tevékenységi köréből adódó veszélyességi osztályba sorolást is meg kell vizsgálni, és csak ezt követően lehet a pontos választ megadni a felett kérdésre. Ezt a témát járta körbe Szopka Gábor EHS szakmai vezetőnk. Részletek

A KÉMIAI BIZTONSÁGRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB KÖVETELMÉNYEK

Hol jelentkezik a kémiai biztonság fogalma és mire kell figyelni, mit kell betartani? Milyen jelentési kötelezettségeink vannak a veszélyes anyagokkal kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Viszóczky Bence munkabiztonsági és tűzvédelmi tanácsadó kollégánk összegzéséből. Részletek

Hírlevél feliratkozás