Változások a munkavédelmi törvényben

A munkavédelmi törvény 2020 január 1-től új munkáltatói kötelezettségeket vezetett be.

A különféle veszélyes anyagokkal és keverékekkel való munkahelyi érintkezés Európa-szerte veszélyezteti a munkavállalók egészségét, vagyis minden egyes veszélyes anyag és keverék potenciális kóroki tényező. Ez azt jelenti, hogy mint kóroki tényezők sokszorosan haladják meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés kóroki tényezőinek számát. A veszélyes anyagok az Európai Unióban évente több mint 120 ezer daganatos megbetegedést és 80 ezer halálesetet okoznak. Ez azt jelenti, hogy tízszer annyian halnak meg veszélyes anyagok miatt, mint munkahelyi balesetek következtében.

A veszélyes anyagokkal a munkavállalók a munkahelyeiken folyékony, gőz vagy por formában kerülnek kapcsolatba. A veszélyes anyagok és keverékek esetében kétféle hatással lehet számolni. Az egyik az akut hatás, amely során a robbanás és tűz fizikai hatásán túl; egészségügyi ellátást igénylő mérgezés, fulladás, illetve az érintkezés helyén kifejtett azonnali hatásként jelentkező marás jelentkezhet. Hosszú távú (krónikus), késői toxikus hatások lehetnek a légzőszervi megbetegedések, pl.: asztma, orrnyálkahártya-gyulladás, azbesztózis és szilikózis, és a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések.

A veszélyes anyagok munkahelyen történő kezelésére szigorú munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni, ezek betartása általában megfelelő védelmet nyújt az ártalmakkal szemben. A munkavédelmi hatóságnak a kiemelt munkavédelmi intézkedések közül összességében a legtöbb intézkedése a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységgel kapcsolatban történt.

A munkavédelmi törvény új, január 1-től hatályos előírása alapján a munkáltatóknak nyilván kell tartaniuk a veszélyes – különösen a rákkeltő és mutagén – anyagoknak nagy valószínűséggel kitett munkavállalók egészségi és expozíciós felülvizsgálatainak eredményeit. A nyilvántartás célja, a munkavállalók egészségének védelme, a veszélyes anyagok által okozott foglalkozási megbetegedések megelőzése. Célja továbbá, hogy a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a veszélyes anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek. Ez az előírás nem teljesen új, hiszen a munkahelyek kémiai biztonságáról és a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló rendeletekben ezek már megfogalmazásra kerültek. A munkavédelmi törvénybe történő beiktatásával egyrészt magasabb szintre emelték az előírást, másrészt a nyilvántartás adattartalmát pontosították.

A munkáltató a nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését követő tíz évig, ha a munkavállaló munkahelyén rákkeltő hatású anyagoknak van kitéve, ötven évig megőrzi. Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, a nyilvántartott adatokat a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak átadja.

A munkavédelmi törvény másik, munkáltatókat érintő jelentős változás a fokozott expozíciós esetek kivizsgálásának kötelezettsége. A fokozott expozíció nem betegség, a munkavállaló szervezetében a meghatározott biológiai határértéket meghaladó vegyianyag koncentrációt/mértéket jelenti, illetve zaj esetében (4000Hz-en a 30dBfeletti) halláscsökkenésre hívja fel a figyelmet, ellentétben a foglalkozási megbetegedéssel, amikor már bekövetkezett heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás.

A törvény változása előtt az orvos a tevékenysége körében észlelt foglalkozási megbetegedést vagy annak gyanúját, a foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést, illetve a fokozott expozíciót a munkáltató telephelye szerint illetékes (fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalához, mint) munkavédelmi hatósághoz volt köteles bejelenteni. A hatóság a bejelentést nyilvántartásba vette és kivizsgálta az esetet. A törvény változása miatt a fokozott expozíciós esetek (és nem a foglalkozási megbetegedések, amelyek továbbra is a hatóság hatáskörében marad) kivizsgálása a munkabalesethez hasonlóan munkáltatói kötelezettség lett.

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. A fokozott expozíciós eset kivizsgálása munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

Híreink

Változások a munkavédelmi törvényben

A munkavédelmi törvény 2020 január 1-től új munkáltatói kötelezettségeket vezetett be, amelyről Szopka Gábor EHS szakmai vezetőnk készített egy összegzést. Részletek

Hulladékbevallásról röviden

Hamarosan közeleg a bevallási határidő, ezért szeretnénk Toplakné Béres Kinga munkabiztonsági, tűzvédelmi és környezetvédelmi tanácsadó kolléganőnk összeállításával felhívni a figyelmet erre a jelentési kötelezettségre, hogy Ön se felejtse el a bevallást elkészíteni/elkészíttetni! Részletek

Munkáltató jelentési kötelezettségei jogszabályok alapján

A foglalkoztatás során számos határidőt figyelemben kell tartani, melyek mindig valamilyen eseményhez kötöttek, de változó teendők, határidők kapcsolódnak hozzájuk, arról nem beszélve, hogy azt is észben kell tartani, hogy Kinek, Ki felékell jelentenie a bekövetkezett eseményt.Ezeket foglaltuk most össze. Részletek

Hírlevél feliratkozás