Hasznos tudnivalók az emelőgépek időszakos vizsgálatáról

Mivel a munkafolyamatok során használt berendezések elhasználódnak, megváltoznak a használati tulajdonságaik, biztonsági berendezéseik meghibásodhatnak, így az üzemeltetésük magasabb kockázatot hordoz magában. Mind a munkáltató és mind a munkavállaló közös érdeke, hogy az adott emelőgép üzembiztos, jó műszaki állapotban legyen.

Az emelőgép felülvizsgáló szakember által végzett, úgynevezett munkavédelmi szempontú gépvizsgálatok pontosan erre irányulnak. Az időszakos gépvizsgálatok elvégeztetése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek alapkövetelménye. Ezen felülvizsgálatokat jogszabályok, rendeletek, valamint szabványok határozzák meg, tehát elvégzésük kötelező munkáltatói feladat. A vizsgálatok alkalmával ellenőrizni kell, hogy az emelőgép üzemeltethető-e rendeltetésszerűen és biztonságosan, megfelel-e a gépkönyv és a szabványok előírásainak, azaz működőképes állapotban van-e.

Legfontosabb rendelkező jogszabályok:

  • 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
  • 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
  • 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

Mit nevezünk emelőgépnek?

A pontos jogszabályi megfogalmazás szerint emelőgépnek nevezzük azt a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezetet vagy berendezést, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja.

Tehát ebbe a fogalomkörbe tartozik szinte minden olyan gép, amit a napi munkánkhoz használunk, ilyenek például a daruk, a targoncák, az elektromos emelők, az emelőhátfali berendezések, stb.

Milyen vizsgálatokat különböztetünk meg emelőgépek esetében?

  • Üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes felülvizsgálat.
  • Szerkezeti vizsgálat.
  • Fővizsgálat
  • Időszakos biztonsági felülvizsgálat.

Mi határozza meg a vizsgálatok gyakoriságát?

Az emelőgépek esetében a vizsgálati csoportszám alapján határozzák meg, hogy milyen időközönként kell szerkezeti-, illetve fővizsgálatot végezni.

A vizsgálati csoportszámot az üzembehelyezéskor kell meghatározni és az üzembe helyezési jegyzőkönyvben, valamint a kísérődokumentációban fel kell tüntetni. Ha a targonca üzemeltetési körülményei változnak, felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell a vizsgálati csoportszámot. A vizsgálati csoportszám határozza meg a vizsgálati ciklust. A vizsgálati csoportszám meghatározása a működésidő-fokozat és a terhelésfokozat szerint történik.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a vizsgálati csoportszámtól függetlenül legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (például a kiszolgált technológia megváltozása) kell elvégezni.

Szerkezeti vizsgálat

A szerkezeti vizsgálat során vizsgálni kell, hogy nincs-e az emelőgép szerkezeti elemein veszélyes helyzet, károsodást előidéző, a teherbíró képességet befolyásoló vagy a működőképességet gátló sérülés, kopás, maradó alakváltozás, vagy egyéb rendellenesség, valamint a biztonsági berendezések és a fontos szerkezetek rendeltetésszerűen működnek-e.

A szerkezeti vizsgálatot megbontás nélküli állapotban és üresjárati működéskor kell elvégezni. Ha a vizsgálat kétséget vet fel, akkor a névleges terheléssel is le kell végezni.

Szerkezeti vizsgálat gyakorisága az üzemi csoportszámok alapján lehet: 3, 4, 6, 7, 8 hónap.

Fővizsgálat

Az egyik legfontosabb és legösszetettebb felülvizsgálói feladat. A fővizsgálat során a szerkezeti vizsgálat előírásain kívül vizsgálni kell az emelőgép műszaki állapotát, rendeltetésszerű üzemeltetését, fő műszaki jellemzőit. Fővizsgálatkor ellenőrizni kell a vizsgálati csoportszám megfelelőségét, a korábbi vizsgálatkor feltárt hibák kijavítását és a hiányosságok felszámolását.

A fővizsgálat magába foglalja a szerkezeti vizsgálatot, ezért a fővizsgálat egyben szerkezeti vizsgálat is.

Fővizsgálati gyakorisága az üzemi csoportszámok alapján lehet: 9, 12, 18, 21, 24 hónap.

Időszakos biztonsági felülvizsgálat

Az időszakos biztonsági felülvizsgálat tulajdon képen munkavédelmi- és műszaki szempontú vizsgálat, melyet az üzembe helyezéstől kezdve 5 évenként el kell végeztetni.

A biztonsági felülvizsgálat nem egyenértékű sem a fővizsgálattal, sem a szerkezeti vizsgálattal. Az időszakos biztonsági felülvizsgálattal egyidőben el kell végezni a fővizsgálatot is, amely után a fő- és szerkezeti vizsgálatok időpontjait újra meg kell határozni.

Milyen dokumentálási szabályok vonatoznak a vizsgálatokra?

Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíttetni. Ha az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a fő- vagy szerkezeti vizsgálattal együtt végzik, akkor annak eredményét vagy külön jegyzőkönyvben, vagy a jegyzőkönyvön belül külön fejezetben kell ismertetni.

A vizsgálatok elvégzését az emelőgép üzemviteli dokumentumába kell bejegyzeni, hivatkozva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv, mérési napló vagy egyéb dokumentum azonosító jelzetére. A vizsgálatok megállapításait és eredményét tartalmazó írásbeli anyagokat és dokumentumokat a targonca kísérődokumentációjának mellékleteként meg kell őrizni. A vizsgálati jegyzőkönyvet csatolni kell az emelőgép dokumentációjához.

Legyen szó bármilyen veszélyes gépről, a munkavédelmi törvényben előírtaknak megfelelően rendkívül fontos azok rendszeres vizsgálata, karbantartása, hogy elkerülhetőek legyenek a munkahelyi balesetek.

Híreink

Rendkívüli intézkedések

A 2021. évi I. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről és a Kormány 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelete a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló rendelet alapján a korábbiakban meghozott rendelkezések 2021. május 23-áig maradnak hatályban. Részletek

Jogszabályváltozás - közúti gépjárművezetők orvosi vizsgálatairól

Most már a 2. alkalmassági csoport mellett az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatait is végezheti a foglalkozás-egészségügyi szakorvos. Részletek

ITM Munkavédelmi Főosztályának felhívása - a hidegben történő munkavégzés veszélyeivel kapcsolatban.

"Azokon a téli napokon, amikor a hőmérséklet napközben is fagypont körül alakul vagy az alá csökken, mind a szabadban, mind a zárt térben történő munka során fokozottan jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés veszélyei. Ilyen időjárási körülmények esetén a munkavégzés a szükséges megelőző intézkedések hiányában veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya felhívja a munkáltatók, munkavállalók és munkavédelmi szakemberek figyelmét az alkalmazandó munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírások betartására, valamint a dolgozók egészségvédelmét szolgáló ajánlások figyelembe vételére." áll a Munkavédelem Foglalkoztatás-felügyelet honlapján. Részletek

Hírlevél feliratkozás