Környezetvédelmi Szabályzat

A környezet védelmének általános szabályairól az 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. A környezetvédelmi szabályozás célja a környezeti értékek és a nemzeti vagyon megőrzése és védelme, minőségének javítása, alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége és életminősége szempontjából.

A Környezetvédelmi Szabályzat megfelelő keretet teremt az egészséges környezet kialakításához és fenntartásához és elősegíti az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását, a természeti erőforrások megőrzését és fenntartását, valamint az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást.

A munkahelyi környezet elemeit önmagában, valamint a többi környezeti elemmel egységben kell figyelembe venni, ezért igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni. A Környezetvédelmi Szabályzat tökéletesen lefedi ezt a szabályozást, kiváltja azokat a szabályozási területeket, amelyekre jogszabály a munkáltatót írásbeli kötelezettséggel terheli, a követelmények teljesítésének módját beleillesztheti a szabályrendszerbe.

A Környezetvédelmi Szabályzat elkészítése akkor indokolt, amikor az adott cégnek tevékenységéből adódóan (pl: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, húsfeldolgozás, tejtermékgyártás, papírgyártás, szeszesital-gyártás, festékgyártás, gyógyszergyártás, cementgyártás, fényforrás-gyártás, gépjármű-gyártás, veszélyes hulladéktárolók, szennyvíztisztító telep, stb.) a Környezetvédelmi törvénynek, egyéb környezetvédelmi jogszabálynak, rendeleteknek kell megfelelnie.

A Környezetvédelmi Szabályzat tartalmazza az adott cég környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait, a feladatok elvégzésére és koordinálására (a cégen belül) felelős személyeket jelöl ki.

A Környezetvédelmi Szabályzat elkészítését nem írja elő jogszabály, viszont minden olyan cégnél szükséges, ahol a feladatok programozhatósága érdekében a környezetvédelemmel kapcsolatban többféle jogszabálynak kell megfelelni. Valamint azoknál a cégeknél, ahol fontosnak tartják az ISO 14001 szabványnak (Környezetközpontú Irányítási Rendszer) való megfelelést.

A Környezetvédelmi Szabályzat hazai alkalmazása óta a tapasztalatok szerint ez a feladatokat rendszerező, és a felelősöket megjelölő dokumentum a nyomon követhetőséget kiválóan szolgálja.

Aktualizálása akkor szükséges, ha jogszabályváltozás, tevékenység-változás, esetleg átszervezés miatt a felelősökben változás következik be.

A Környezetvédelmi Szabályzat tartalmi és formai elemeire nincs jogszabályi előírás, de összhangban kell lennie a Környezetvédelmi törvény előírásaival, ennek megfelelően - a cég tevékenységétől függően - az alábbi részekre tagolható:

• szabályzat területi, személyi, tárgyi és időbeli hatálya;
• fogalmak meghatározása;
• környezetvédelmi szervezet felépítése;
• környezetvédelmi szabályok, előírások;
• munkáltatói jogokat gyakorló feladatai;
• munkavállalók feladatai;
• környezetvédelmi oktatás szabályai;
• föld, víz, levegő, épített környezet, természet védelme;
• zaj és rezgésvédelem szabályai;
• veszélyes anyagokkal végzett tevékenység szabályai;
• hulladékkezelés;
• speciális szabályok;
• rendkívüli események.

A Környezetvédelmi Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal és a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülőkkel (külső munkavállalók, szállóvendégek, gyakornokok stb.) köteles megismertetni és betartatni.

A Környezetvédelmi Szabályzat oktatásának megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni kell.