Aratási tűzvédelmi előírások

Lassan kezdetét veszi hazánkban az aratási szezon. Ahhoz, hogy a betakarítás zökkenőmentesen és balesetmentesen záródjon, több szempontnak kell megfelelni, különféle előírásokat kell betartani, betartatni. Ezeket az előírásokat az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

Az első és legfontosabb az aratási munkálatok megkezdése előtt, minden erő és munkagép műszaki állapotát meg kell vizsgálni és felkészíteni a hosszan tartó igénybevételre. A kalászos termény betakarításában, a szalma összehúzási és bálázási munkáiban csak azok a járművek vehetnek részt, amelyeknek a felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A járművek megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, a műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek 1 példányát a járművön kell tartani.

A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemle megtartásának nem feltétele a tűzvédelmi hatóság részvétele, a szemléről készült jegyzőkönyvet sem kell megküldeni.

Aratási gépszemlén ellenőrizni kell:

• az elektromos hálózatának kötegeltnek kell lennie, azon szakadás nem lehet,
• az elektromos hálózat faláttöréseknél történő átvezetésénél éles szegély nem lehet, csak gumigyűrű,
• üzemanyag és kenőanyagfolyás nem megengedett,
• az akkumulátornak, tisztának és nehezen éghető anyaggal burkoltnak kell lennie, mely a villamosságot nem vezeti,
• kipufogó rendszerének épnek kell lenni, abban szikrafogónak kell lennie,
• az aratásban résztvevő gépeken földelő vezeték (földelő lánc) kötelező,

A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt.

Az aratási munkálatok megkezdése előtt az ott dolgozókat munka és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatásról szóló jegyzőkönyv 1 példányát is a járművön el kell helyezni.

A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.

A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

• vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,
• közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
• nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter
• a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körül venni.

Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos!

Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.