Híreink
Mit kell tudni a munkabalesetekről?
A munkabalesetekkel kapcsolatban még mindig sok a tudatlanság, tájékozatlanság.
Tegyük fel, munkabaleset történik a cégénél.
Tudja mi a teendője? Tudja milyen kötelezettségei vannak a baleset bekövetkezésekor? Tudja, hogy kit kell értesítenie, kinek és mit kell jelentenie a munkabalesetről?
Amennyiben bizonytalan a válaszokban, vagy csak le akarja ellenőrízni ismereteit, érdemes elolvasni Mátyás Kristóf munkabiztonsági tanácsadó kollégánk összefoglalóját a témával kapcsolatban:
A munkabalesetek bekövetkezésénél jelentős szerepe van a munkáltatónak, a munkavállalónak, a munkaeszközöknek és a munkakörnyezetnek is. Sajnos még a legjobb körülmények között munkát végzőket is érheti baleset. Ahhoz, hogy a továbbiakban ilyen és ehhez hasonló esemény ne következhessen be a balesetvizsgálat során feltárt hiányosságokat minden esetben meg kell szüntetni. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, vagyis középfokú, felsőfokú munkavédelmi szakember, vagy munkavédelmi szakmérnök végezheti el. A balesetvizsgálatokban részvételi lehetőséget kell biztosítani – amennyiben a cégnél van – a munkavédelmi képviselőnek.
A baleseteket munkavédelmi szempontból három nagyobb csoportra lehet osztani.
- Kvázi baleset
- Nem súlyos munkabaleset
- Súlyos munkabaleset
A kvázi balesetekkel (személyi sérüléssel nem járó balesetek, melyek okozhattak volna személyi sérülést is pl.: leszakadó mennyezet) a tapasztalatok alapján a legkevésbé foglalkozik a munkáltató, pedig ezen balesetek értékelése, elemzése után még kisebb az esélye egy-egy súlyosabb esemény bekövetkezésének.
Nem súlyos munkabaleseteket további két részre oszthatjuk. Az egyik ilyen kategória az 1 és 3 munkanap közötti munkaképtelenséggel járó munkabaleset. Ebben az esetben a jegyzőkönyvet a sérült és a munkáltató mellett a társadalombiztosítási kifizetőhelynek kell megküldeni. Amennyiben a munkaképtelen napok száma meghaladja a 3 munkanapot, a jegyzőkönyvet a sérült, a munkáltató és a társadalombiztosítási kifizetőhely mellett, a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak is meg kell küldeni, valamint munkabaleseti nyilvántartásba kell bejegyezni.
FONTOS: A munkabaleseti napló nem egyenlő a munkabaleset nyilvántartással!
A nem súlyos munkabalesetek esetén tájékoztatni kell a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvost is, valamint részvételi lehetőséget kell neki biztosítani a munkabaleset kivizsgálásában.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87 § 3. pontja határozza meg a súlyos munkabalesetek fogalmát. Amennyiben ilyen baleset történik a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen haladéktalanul – de legkésőbb 24 órán belül – be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság felé. A balesetet a nem súlyos munkabalesetekhez hasonlóan nyilvántartásba kell venni. A kivizsgálásban a munkabiztonsági szakember mellett a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvosnak is részt kell vennie.
Híreink
Tájékoztatás a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról
2025. június 27-én hatályba lépett a belügyminiszter 20/2025. (VI. 26.) BM rendelete, mely módosítja az egyes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatára vonatkozó szabályokat. A változások közül a leglényegesebb, hogy bizonyos esetekben megszűnt a kötelező tüdőszűrés. Részletek
Kötelező-e az üzemorvosi vizsgálat?
- Frissített tartalom -
Az elmúlt közel másfél évben folyamatosan felmerülő kérdés a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos változások kapcsán. Fontos azonban tisztázni az elején, hogy a kötelező vizsgálatokat nem törölték el. Az alábbi összefoglalóval szeretnénk segítséget és tájékoztatást nyújtani a jelenlegi szabályozásról és a folyamatos változások lényegéről.
Részletek
Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja
Minden év július 1-jén ünnepeljük az egészségügyben dolgozókat, megemlékezve Semmelweis Ignácról, az anyák megmentőjéről, aki ezen a napon született. Részletek
Blog
A munkavállaló ellenőrzési kötelezettsége
A munkavédelem nem egyoldalú történet, hanem egy közös felelősségvállalás. A munkáltató biztosítja az eszközöket, oktatást, vizsgálatokat, míg a munkavállaló köteles odafigyelni, ellenőrizni és jelezni, ha valami nincs rendben. Így érhető el az, amit mindenki szeretne: egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés. Részletek
Diákmunka nyáron? Ezekre figyeljünk munkáltatóként!
Ahogy közeledik a nyári szünet, egyre több diák keres lehetőséget arra, hogy munkát vállaljon. Számukra ez nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem életük első lépése a munka világában – és mint tudjuk, az első benyomás sokáig meghatározó. Részletek
Hőségriadó a munkahelyeken – A biztonság ilyenkor is elsődleges
A nyár elhozta a forróságot, és vele együtt a kihívásokat is a munkahelyeken. A hőség nemcsak kellemetlen, hanem egészségkárosító és balesetveszélyes is lehet. De mit jelent ez a gyakorlatban? És mit kell(ene) tenniük ilyenkor a munkáltatóknak és a munkavállalóknak? Részletek