Táppénzzel kapcsolatos kérdések és válaszok a koronavírus járvány idején

A hazánkban is megjelent új koronavírus (COVID-19) járvány előrehaladásával egyre több munkáltatóban és munkavállalóban fogalmazódik meg a kérdés, hogy egy esetleges megfertőződés esetén milyen munkajogi előírások és normák az irányadóak. Összefoglalónkban a táppénzzel kapcsolatosan leggyakrabban felmerült kérdésekre keressük a választ az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának ajánlása alapján.

Ki vehető keresőképtelen állományba?

Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

Jogszabályi háttér: Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44.§ g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Ki vesz minket keresőképtelen állományba?

A koronavírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.

A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.

Jogszabályi háttér: A 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.

Mekkora a táppénz mértéke?

A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is; vagyis a táppénz:

• 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
• 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
• 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

Megjegyzendő még, hogy „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

„7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.

Lehet-e foglalkozási megbetegedés a COVID-19?

Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz - 100%-os mértékű megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók - orvosok, ápolók, mentősök, stb. - esetében képzelhető el.

A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálja és megállapítja. Ha erre sor került, és az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 52. §-a alapján - is döntést hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről, akkor nincs relevanciája annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy, hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e. Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos - a foglalkozási megbetegedés elismerése után - „2”-es kóddal igazolja.

Mi a helyzet területi karantén esetén?

Amennyiben az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, nem csupán konkrét személyekre, hanem akár nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjedhet, úgy:

Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) alpontja szerint keresőképtelen, aki közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítettek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható. A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost, aki ennek figyelembevételével dönt a „7”-es kódos orvosi igazolás kiállításáról. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtási rendelete (217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet) szerint pedig a zárlatot határozattal kell bizonyítani. Ennek alapján a fentebb is írt, egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben foglalt általános szabályok szerint jár a táppénz a járványügyi zárlattal érintett személyekre, ha a biztosítási feltételek fennállnak.

Amennyiben koronavírussal kapcsolatosan további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken tájékozódhat:

• telefonszám: 06 80 277 455 vagy 06 80 277 456
• e-mail cím: koronavirus@bm.gov.hu
• honlap: www.koronavirus.gov.hu
• facebook oldal és messenger: www.facebook.com/koronavirus.gov.hu

Forrás: www.nnk.gov.hu