A nyári diákmunka munkavédelmi kérdései

Összefoglaltuk a nyári diákmunka során leggyakrabban fellépő munkavédelemmel kapcsolatos tudnivalókat az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatója alapján.

Minden évben középiskolás, főiskolás és egyetemista diákok ezrei vesznek részt a nyári munkákban, pénz- és tapasztalatszerzés céljából. Sokan szervezett munkahelyi gyakorlatot teljesítenek, mások életükben először dolgoznak teljes vagy részmunkaidőben. A diákként szerzett munkahelyi tapasztalatok előnyt jelentenek a fiatalok számára, kiemelkedő lehetőségeket biztosítva a későbbiekben is fontos készségek elsajátítására, de foglalkoztatásuk a szükséges megelőző intézkedések hiányában fokozott kockázatot is jelenthet.

A legjellemzőbb munkavégzéssel összefüggő kockázatok

Diákmunka esetében az egyik leggyakoribb kockázat a helyismeret hiányából ered, a diákok – mivel tevékenységük időszakos – nem ismerik olyan jól a közlekedési útvonalakat, mint a többi dolgozó, de gyorsabban, figyelmetlenebbül közlekednek, ezért körükben nagyobb a megbotlásos, elcsúszásos, leeséses balesetek kockázata.

Másik gyakori kockázat a tapasztalat hiányának a következménye. Míg egy jól képzett és tapasztalt munkavállalónak azonnal feltűnik egy biztonsági berendezés hiánya, a diák munkavállalókra ez nem feltétlenül igaz, ezért esetükben a munkaeszköz hiányossága gyakrabban vezet balesetekhez.

Szintén diák munkavállalókra jellemző, hogy nem szívesen viselik az egyéni védőeszközöket, nincsenek tudatában az azok mellőzéséből eredő kockázatoknak.

Európai Uniós felmérések eredményei szerint a fizikai megterhelések (pl. kényelmetlen testtartásban végzett munka, gyorsan ismétlődő feladatok, nehéz terhek mozgatása) gyakoribbak a fiatal munkavállalók esetében, mint az átlagos munkaerőnél. A fiatal munkavállalóknál ennek eredményeként számottevő a váz- és izomrendszeri panaszok kialakulásának (beleértve a derékfájás) kockázata.

A mindennapi élet és a munka tempójának gyorsulásával a fiataloknak egyre inkább szoros határidőkkel és gyorsabban, hatékonyabban kell dolgozniuk. Bár az átlagos dolgozó népességnél kevesebb órát dolgoznak a fiatalok, gyakrabban végeznek munkát váltott műszakban és rendszertelenebb a munkaidejük, amely fokozott pszichés megterhelést jelenthet számukra.

A hőexpozíció gyakori a kültéri foglalkozások esetében (pl. mezőgazdasági betakarítás, kertészeti munkák), az iparban, valamint a szállodákban és az éttermekben is, emellett veszélyes anyagok (pl. takarító-, tisztítószerek, benzin, oldószerek) is megtalálhatók számos munkahelyi környezetben.

A felmérések arra is utalnak, hogy a fiatal munkavállalókat kevésbé tájékoztatják a munkahelyi kockázatokról, valamint a szükséges megelőző intézkedésekről.

A munkáltatók legfontosabb feladatai

• A munkavédelmi feladatok ellátására, a munkáltató tevékenységét és létszámát figyelembe véve munkavédelmi, valamint munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket (foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást) kell biztosítani.
• A fiatalok egészségének és testi épségének megóvása érdekében a munkáltatónak megelőző intézkedéseket kell hoznia, amelyhez elengedhetetlen az őket munkavégzés során érő kockázatok azonosítása és értékelése, már a munka megkezdése előtt. A kockázatértékelés elvégzése során figyelembe kell venni a diákok hiányzó munkatapasztalatát, a fizikai-, szellemi és lelki érettségüket, hogy egy adott munkát végezhetnek-e vagy az számukra tiltott (pl. hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka). A kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, azaz csak arra jogosult szakemberek végezhetik el.
• Diákmunka esetében különös jelentőséggel bír, hogy bizonyos tevékenységek életkorhoz vagy külön képzéshez kötöttek (például hegesztést önállóan csak az végezhet, aki betöltötte a 18. életévét, valamint államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik).
• Minden munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, és a munkára - a külön jogszabályban meghatározottak szerint elvégzett orvosi vizsgálatok alapján - alkalmasnak bizonyult.
• Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
• A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak.
• A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a gépek el legyenek látva a szükséges védőberendezésekkel, és azok a célnak megfelelően működjenek is.
• Ha a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében szükséges, a munkavállalók részére egyéni védőeszközöket kell biztosítani. Gondoskodni kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságáról, védőképességéről, kielégítő higiénés állapotáról, a szükséges tisztításról, karbantartásról (javításról), valamint a pótlásról. Diák munkavállalók esetében különösen fontos, hogy a munkáltató ne csak biztosítsa az egyéni védőeszközt, hanem meg is követelje azok használatát és azt rendszeresen ellenőrizze is.
• Hőségriasztás idején munkaszervezési intézkedésekkel (pl. pihenőidők közbeiktatásával, dolgozók cseréjével) és védőitallal gondoskodni kell az időjárás kedvezőtlen hatásai elleni védelemről.
• A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkavédelmi oktatás tartalmának és minőségének különös nagy a jelentősége a jellemzően kevés tapasztalattal rendelkező diák munkavállalók esetében. Ha nem kapnak megfelelő oktatást pl. az általuk kezelt gépek működéséről, azok biztonsági berendezéseiről, vagy egy adott anyag/keverék egészségkárosító hatásairól, nem tudják felmérni a használatukból eredő kockázatokat.
• Gondoskodni kell a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi- és tárgyi feltételeiről.
• Rendszeresen meg kell győződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Diák munkavállalók esetén indokolt munkavégzésüket gyakoribb időközönként ellenőrizni.
• A munkáltató köteles a tudomására jutott munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket és fokozott expozíciós eseteket kivizsgálni és az előírt bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.

Amennyiben nem rendelkezik a nyári diákmunkához szükséges munkavédelmi dokumentumokkal és munkavédelmi oktatással, vagy szeretné a már meglévő dokumentumait felülvizsgáltatni, akkor jelezze részünkre ajánlatkérési igényét az alábbi elérhetőségeink egyikén.

Telefonszám: +36 20 388 2730

E-mail cím: ertekesites@ergonom.hu