Munkabaleset, üzemi baleset - tudja, mi a különbség?

Mit takarnak a fogalmak? Jelentésük ugyanaz, vagy ha nem, van-e közöttük valamilyen kapcsolat? Sokszor felmerül a kérdés, megpróbáljuk elmagyarázni.

A két fogalmat két külön jogszabályban találjuk meg.

A munkabaleset fogalma a munkavédelmi törvényben, az üzemi baleset fogalma pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásokról szóló törvényben található. A fogalmak részben fedik egymást, de más a vonatkozásuk. A munkabaleset a munkavédelem körében szabályozza a munkával kapcsolatos baleseteket, sérüléseket, az üzemi baleset pedig annak meghatározására szolgál, hogy milyen munkához kapcsolódó balesetek esetén jogosult valaki baleseti ellátásra.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset).

Először tisztáznunk kell, hogy mit tekintünk általában balesetnek. A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

A fogalomban szerepel három fontos elem:

egyszeri külső hatás: ez azt jelenti, hogy az eset bekövetkezéséhez mi vezetett. Ha valaki megbotlik és elesik és eltöri a kezét, ott a megbotlásának a következménye a kézsérülése. Ha rosszul lesz és azért esik el, akkor az elesése egy belső okra vezethető vissza. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy ha a komolyabb sérülés azért következik be, mert a munkáltató elmulasztott valamilyen intézkedést megtenni, pl. ott, ahol biztosítani kellett volna leesés ellen védőkorlátot, és a munkavállaló leesik valahonnan a rosszulléte miatt, akkor a külső hatásnak van jelentősége.

sérült akaratától függetlenül: Ha szándékosan elvágja a kezét, azért, hogy betegállományba kerüljön, akkor az nem független a sérülttől. A sérült akaratától függetlenség arra vonatkozik, hogy a sérültnek nem irányul arra a szándéka, hogy kárt tegyen magában, azonban ebben az esetben nincs jelentősége a sérült közrehatásának (pl. szabályellenes munkavégzés, figyelmetlenség)

hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be: ha a munkavállaló veszélyes anyagot használ a munkája során, és annak hatására hosszú idő után egészségkárosodása alakul ki, ott nem beszélhetünk arról, hogy hirtelen alakult ki, ezért az nem baleset, hanem foglalkozási megbetegedés, de ha a veszélyes anyag hatására hirtelen alakul ki rosszullét, mérgezés, akkor az baleset lesz.

Ahhoz, hogy a baleset munkabaleset is legyen, ahhoz további feltételeknek is meg kell felelni. A balesetnek szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben kell bekövetkeznie, függetlenül annak helyétől és idejétől, vagyis nem a háztartásban, a hétvégi kertben vagy sportolás közben. Ahogy korábban írtuk, a munkabaleset vagy munkával összefüggő baleset esetén nincs annak jelentősége, hogy a baleset bekövetkezéséhez milyen módon járult hozzá a munkavállaló, vagyis az is munkabaleset, ha az azért következik be, mert ittas volt.

Itt kapcsolódik a munkabalesethez az üzemi baleset, vagyis annak a meghatározása, hogy a munkabaleset bekövetkezése után ki kaphat baleseti ellátást. A munkabalesetet nem lehet üzemi baleseteknek nyilvánítani akkor, ha sérült részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be, ha munkahelyi rendbontás következménye, ha nem a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélküli munkát végzett, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.

Folyamatos munkabiztonsági és tűzvédelmi szolgáltatásokra vonatkozó szerződéssel rendelkező ügyfeleinknek - az eset megismerése után - egyeztetést követően vállaljuk a munkahelyi balesetek kivizsgálását.

Amennyiben nem rendelkezik ilyen szerződéssel és szeretné, hogy mi lássuk el ezen feladatokat, akkor jelezze részünkre ajánlatkérési igényét az alábbi elérhetőségeink egyikén.

Telefonszám: +36 20 388 2730

E-mail cím: ertekesites@ergonom.hu