Munkabaleseti körkép 2018

2018-ban 23 738-ra növekedett a munkahelyi balesetek száma, miközben négy évvel ezelőtt még kevesebb mint 20 ezer baleset történt a munkahelyeken. Ez derült ki abból a tájékoztatóból, amit a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya adott ki 2019. március első hetében a „Munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján” címmel.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 15. § b) pontja alapján készült, és csak a munkavédelmi hatóság hatáskörébe tartozó adatokat tartalmazza. Az adatok a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget, illetve a halált okozó munkabaleseteket tartalmazzák.

De ennyire ne is ugorjrunk még előre. Mi is az a munkabaleset?

Munkabalesetnek nevezzük azokat a baleseteket, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben ér, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (így tehát munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Magyarországon évente több mint 20 ezer, három napon túli keresőképtelenséggel járó munkahelyi balesetet regisztrálnak hivatalosan. Az összes munkabalesetek száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A 2018-as évi összefoglalásából kiderül, hogy ez egész pontosan 23 738 eset volt. A halálos munkabalesetek száma stagnál, illetve enyhén csökken, pontos számuk 2018-ban 79 fő volt.

Az adatok alapján elmondható sajnos, hogy a súlyos csonkolásos munkabalesetek csaknem megduplázódtak egy év alatt. Ezek a balesetek főleg a gépiparban következtek be, de az építőipar, a mezőgazdaság, a szállítás és raktározás is veszélyesnek bizonyult.

A legtöbb munkabaleset Budapesten történt (4 212 db), második legtöbb Pest megyében (2 570 db), harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye végzett (1 544 db). A legkevesebb esetet Nógrád megyéből jelentették (458 db), de Zala megyéből (519 db) és Tolna megyéből (579 db) is nagyon kis számú balesetről érkezett bejelentés a munkavédelmi hatósághoz.

A cégméret szerinti bontásban a legtöbb baleset az 50-249 főt alkalmazó vállalkozásoknál történt, ahonnan összesen 7 984 esetről kapott bejelentést a hatóság. A 9 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoktól érkezett a legkevesebb baleseti bejelentés (2 490 eset), ám ugyanezen munkáltatói kör felelős a legtöbb halálos munkabalesetért is (34 fő).

A legtöbb baleset az eddigi évekhez hasonlóan a gépiparban (4 948 fő) és a feldolgozóiparban (4 313 fő) történt. A többi ágazattal összehasonlítva messze a legtöbb súlyos (50 fő) és halálos (22 fő) munkabaleset 2018-ban is az építőiparban következett be. A balesetet szenvedettek legtöbbször férfiak és életkor alapján 35 éven felüliek voltak.

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya részére beküldött jegyzőkönyvek alapján képzett számadatok pontosságában nincs okunk kételkedni, a számok elemzésénél, de különösen a tendenciák megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy csak azok a munkabalesetek kerülnek be a tájékoztatóba, amelyeket a munkáltató bejelentett (vagy esetleg a hatóság más módon szerzett róla tudomást és kivizsgálta), illetve, ha a baleset minimum 3 munkanap kieséssel járt.

Minden olyan eset láthatatlan marad, amit a munkáltató eltitkolt, illetve, ha a bekövetkezett sérülés csak 1-2 munkanapnyi kiesést okozott. Láthatatlanok maradnak továbbá azok a balesetek is, amelyek a munkavédelmi törvény hatálya alá nem eső (nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó) önfoglalkoztatókkal, például egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel, háztartási alkalmazottakkal történnek.