Híreink
Tudnivalók a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagokról
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM-rendelet tartalmazza és megmagyarázza e területen használatos legfontosabb fogalmakat (pl. rákkeltő anyag, expozíció, expozíciós idő, terhelés, stb.), meghatározza többek között a munkáltató kötelezettségeit, rendelkezik a rákkeltő anyag expozíciójában dolgozó munkavállalók nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi és a hatósági ellenőrzés szabályairól.
A szabályozás céljaként fogalmazza meg a jogszabály, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő vagy mutagén anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben.
A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi törvény alapján történő szervezett munkavégzésre, amelynek során a munkavállaló rákkeltőknek van vagy lehet kitéve. A munkavállalókon kívül kiterjeszti a rendelet az előírásait a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre is, rájuk ugyanúgy alkalmazni kell, mint a munkavállalók tekintetében.
A munkáltató kötelezettségei
Fontos szabály, hogy minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rákkeltővel történő expozíciója, a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni, így:
- a veszélyt azonosítani,
- elemezni az expozíció-hatás összefüggését,
- expozícióbecslést végezni,
- értékelni a kockázatot (minőségileg jellemezni vagy mennyiségileg meghatározni).
A kockázatbecslés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltatónak kell gondoskodnia:
- a rákkeltők azonosításáról,
- a rákkeltők koncentrációjának a légzési zónában történő méréséről,
- a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó rákkeltő mennyiségének becsléssel történő meghatározásáról,
- külön jogszabályban meghatározott anyagok esetében biológiai monitorozás elvégzéséről (a szervezetbejutott rákkeltők mennyiségének, a dolgozó vegyi anyaggal történt terhelésének becsléséről),
- szükség esetén, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálat elvégzéséről,
- az adott tevékenységre meghatározott munkaidő szerinti foglalkoztatásról,
- a tevékenységhez minimálisan szükséges munkavállalói létszám meghatározásáról.
A munkáltató – amennyiben a munkavédelmi hatóság indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot – a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti. A kockázatbecslést meg kell ismételni minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára.
Bármely expozíciós úton (belégzés, bőrön át) egyidejűleg több rákkeltőnek a szervezetbe jutása esetén évente mérni kell az expozíciót, és becsülni kell a terhelést. A terhelés becslésére biológiai monitorozást, illetőleg citogenetikai vizsgálatot kell végezni.
Fontos, hogy rákkeltő használata csak akkor vezethető be egy munkahelyen, ha azt műszaki okokból nem lehet célazonos, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltővel helyettesíteni.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató a munkavállalót írásban tájékoztatja arról, hogy rákkeltővel kívánja foglalkoztatni, vagy azzal foglalkoztatja. Ezenkívül a foglalkoztatásra vonatkozó valamennyi információt a munkáltató köteles megadni a munkavállaló részére.
A rendelet nagyon fontos szabályként rögzíti, hogy a munkahelyen a rákkeltő hatásának kitett munkavállalók számát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Figyelni kell arra is, hogy az expozíciós idő csökkentése nem járhat együtt az expozíciónak kitett munkavállalói létszám növekedésével.
Foglalkoztatási tilalmat is megfogalmaz a rendelet, amikor kimondja, hogy terhes nőt tilos, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltővel foglalkoztatni!
Szintén szigorú tilalmat fogalmaz meg a jogszabály, amikor előírja, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által rákkeltő hatására különösen fogékonynak véleményezett munkavállalót nem lehet rákkeltő expozícióban foglalkoztatni.
A munkavállalók tájékoztatása és oktatása
A munkáltató gondoskodik a munkavállaló és a munkavédelmi képviselők – rákkeltő anyagok használatával kapcsolatos – oktatásáról és képzéséről, ennek keretében írásban – szükség esetén szóban – tájékoztatást ad a munkavállalók számára, az általuk értett nyelven:
- a rákkeltő(k) hatásairól, kockázatairól, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az életmód okozta kockázatnövelő hatásokról és többletkockázatokról,
- az expozíció elkerülésére és csökkentésére alkalmazandó óvintézkedésekről a munkahelyen, illetve létesítményen belül,
- az expozíció és a kockázat csökkentésére szolgáló előírásokról,
- az egyéni védőeszközök használatáról és viseléséről,
- a munkavállalók magatartásáról, feladatairól baleset, havária, katasztrófa esetén,
- havária, katasztrófa esetén a mentőszemélyzet által teendő intézkedésekről.
Az oktatást – szükség szerint – rendszeresen meg kell ismételni. Meg kell ismételni az oktatást minden esetben, ha személyi hibából rákkeltő jut a munkatérbe. Az oktatást munkaidőben kell megtartani.
A rákkeltő anyag expozíciójában dolgozó munkavállalók nyilvántartása
A munkáltató folyamatos nyilvántartást vezet azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során rákkeltővel tevékenységet végeztek.
A nyilvántartás tartalmazza:
- a munkavállaló nevét,
- születési helyét, idejét,
- az expozíciót okozó rákkeltő(k) nevét,
- a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, továbbá
- az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.
Egészségügyi ellenőrzés
A rákkeltő expozícióban történő foglalkoztatás előtt a munkavállaló köteles orvosi alkalmassági vizsgálaton, a rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló pedig köteles a szakorvos által előírt gyakorisággal (ez lehet évente több alkalom is) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni. Az alkalmassági vizsgálatok rendjét külön jogszabály határozza meg. A munkavállaló orvosi alkalmassági vizsgálaton való megjelenésének lehetőségét a munkáltató biztosítja.
Rákkeltő expozícióban csak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által egészségileg alkalmasnak véleményezett munkavállaló foglalkoztatható.
A munkavédelmi hatóság tájékoztatása
A munkáltató minden év január 10-éig a munkavédelmi hatóságnak bejelenti:
- a rákkeltővel végzett tevékenységeket, a tevékenység végzése során használt anyagot, készítményt, illetve eljárást, valamint
- a felhasznált rákkeltőkben történő változást.
Az előzőekben összefoglalt szabályok megtartásának ellenőrzéséről a munkavédelmi hatóság gondoskodik.
Híreink
Tájékoztatás a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról
2025. június 27-én hatályba lépett a belügyminiszter 20/2025. (VI. 26.) BM rendelete, mely módosítja az egyes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatára vonatkozó szabályokat. A változások közül a leglényegesebb, hogy bizonyos esetekben megszűnt a kötelező tüdőszűrés. Részletek
Kötelező-e az üzemorvosi vizsgálat?
- Frissített tartalom -
Az elmúlt közel másfél évben folyamatosan felmerülő kérdés a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos változások kapcsán. Fontos azonban tisztázni az elején, hogy a kötelező vizsgálatokat nem törölték el. Az alábbi összefoglalóval szeretnénk segítséget és tájékoztatást nyújtani a jelenlegi szabályozásról és a folyamatos változások lényegéről.
Részletek
Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja
Minden év július 1-jén ünnepeljük az egészségügyben dolgozókat, megemlékezve Semmelweis Ignácról, az anyák megmentőjéről, aki ezen a napon született. Részletek
Blog
A munkavállaló ellenőrzési kötelezettsége
A munkavédelem nem egyoldalú történet, hanem egy közös felelősségvállalás. A munkáltató biztosítja az eszközöket, oktatást, vizsgálatokat, míg a munkavállaló köteles odafigyelni, ellenőrizni és jelezni, ha valami nincs rendben. Így érhető el az, amit mindenki szeretne: egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés. Részletek
Diákmunka nyáron? Ezekre figyeljünk munkáltatóként!
Ahogy közeledik a nyári szünet, egyre több diák keres lehetőséget arra, hogy munkát vállaljon. Számukra ez nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem életük első lépése a munka világában – és mint tudjuk, az első benyomás sokáig meghatározó. Részletek
Hőségriadó a munkahelyeken – A biztonság ilyenkor is elsődleges
A nyár elhozta a forróságot, és vele együtt a kihívásokat is a munkahelyeken. A hőség nemcsak kellemetlen, hanem egészségkárosító és balesetveszélyes is lehet. De mit jelent ez a gyakorlatban? És mit kell(ene) tenniük ilyenkor a munkáltatóknak és a munkavállalóknak? Részletek