Kisokos tűzoltókészülék kiválasztásához

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet előírásai szerint minden létesítményben az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltókészülék(ek)et kell elhelyezni és készenlétben tartani.

A megfelelő tűzoltókészülék kiválasztásához az éghető anyag fizikai és égési jellemzői alapján meghatározott tűzosztályok nyújtanak eligazítást.

Mik azok a jelek a készüléken?

A tűzoltókészülékeken betűkkel jelölik, hogy milyen tűz oltására alkalmasak. Ezenkívül feltüntetik a tűzoltási teljesítményt is, ami egy szám az adott oltási osztály betűje előtt. Ez például „A” kategóriánál azt jelzi, milyen hosszú szabvány farakást lehet eloltani (pl.: 34A - 3,4 méter) vele, míg „B” kategóriánál, hogy hány liter égő folyadékot. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb.

Tűzoltási osztályok

• A: szilárd anyagok (pl.: fa, papír)
• B: folyékony anyagok (pl.: benzin, festék)
• C: gázok (pl.: PB, acetilén)
• D: fémek (pl.: magnézium, alumínium)
• F: sütésre, főzésre használt anyagok (pl.: olaj, zsír)

Elhelyezés

A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltókészülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.

A tűzoltókészüléket tűzvédelmi jellel kell megjelölni. A tűzvédelmi jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására.

A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetők legyenek.

1. ábra helye: A tűzvédelmi eszközök elhelyezése

Tűzvédelmi bírság

A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerint a tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) 20-50 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal jár. A bírság kiszabása kötelező.

Tűzoltókészülék a kocsiba

A járművek esetén jelentős különbség, hogy személygépjárműbe, kisteherautóba vagy tehergépjárműre akarunk-e készüléket elhelyezni. Bár a személyautókban és a 3,5 tonna alatti teherautókban nem kötelező tartozék a tűzoltókészülék, de sok esetben nagy segítségünkre lehet.

Személyautókba két lehetőségünk van, a 2 kg ABC porral oltó vagy a 2 literes fagyálló habbal oltó. Kisteherautók esetében a 6 kg-os ABC porral oltókat ajánlunk használatra, mivel itt már a szállított árú oltásával is számolni kell.

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint a 3,5 tonna feletti teherautókban kategóriától függően minimum egy 6 kg-os készüléket kell tartani.

2. ábra helye: 6-1990 KöHÉM rendelet_Tűzoltókészülékekre vonatkozó előírások

Mezőgazdasági gépeknél és kalászos termények betakarításnál a 6 literes habbal oltó készülék a jó választás, mivel az ABC porral oltóval nem leszünk olyan hatékonyak.

Tűzoltókészülék otthonra

Az otthoni környezetben a leggyakoribb tűzesetek a konyhai sütés-főzés és a villamos berendezések által keletkeznek. A konyhai tüzek esetében mindenképpen olyan készülék kell, mely „F” típusú, azaz olajok tüzeinek oltására alkalmasak. Ezek a habbal oltók, melyekből már egy 2 literes készülékkel is el lehet oltani 40 liternyi olajat. Viszont, ha nem marad más megoldás, az olajtüzet letakarhatjuk egy tűzoltó takaróval is.

A lakás többi részében, mint a garázs vagy a tároló nyugodtan használható az ABC porral oltó készülék, ha a por mennyisége nem okoz gondot. Szintenként legalább 1 készüléket helyezzünk el.

Tűzoltókészülék az irodába, kisüzletbe

Irodai környezetek esetében megoszlik a szakemberek véleménye. Jellemzően habbal oltót szoktunk javasolni, mivel az oltópor sajnos nagyon sok kárt tud okozni a helyiségeken belül. Amennyiben számítógép is van az irodákban, úgy mindenképpen szükséges egy gázzal oltó készülék, mely eloltja a tüzet, de nem teszi tönkre az eszközöket.

30 négyzetméterig 1 db 2 literes habbal oltó, 30 négyzetméter felett 6 literes habbal oltó az ajánlott és minden további 50 négyzetméterre még egy készülék.

Éttermekbe és konyhákba

A konyhai környezetekben leggyakrabban folyadékok, olaj és zsírok tüzeivel kell számolnunk. Sok esetben gázzal oltókat helyeznek el ezeken a helyeken, valamint porral oltókat. Ha nem muszáj, ezt NE erőltessük!

A gázzal oltók esetében az olaj vagy zsír visszalobbanhat, ha elillant az oltógáz, a porral oltó pedig adottságaiból nem alkalmas. Nincs hűtőhatása. A porral oltó használatánál azt is mérlegelni kell, hogy a használatot követően a teljes konyhát fertőtleníteni kell. Ez pedig egy kisebb tűznél is egész napos kiesést és rendkívüli költséget jelenthet. A megoldás az „ABF” habbal oltó.

Az éttermi részekhez is el lehet helyezni ezeket a készülékeket, hiszen szilárd, folyadék és cseppfolyós anyagok oltására szintén alkalmasak.

Szerverek, számítógépek, informatikai rendszerek

A számítógépek esetén minden olyan oltóanyag gondot okozhat, ami maradványanyaggal dolgozik. A legtisztább megoldás jelenleg a szén-dioxiddal oltó. A leggyakoribb eszközök 2 kg vagy 5 kg töltettömeggel rendelkeznek.

Ha nagyobb szervertermek védelméről kell gondoskodni, akkor 20 kg vagy 30 kg töltettömegűeket is választhatunk a kínálatokból, vagy automatikusan induló rendszert is elhelyezhetünk. Ekkor felügyelet nélkül is megkezdődik az oltás.

A tűzoltó készülék helyes használata

Minden felnőtt embernek (de akár már az iskolás korú gyerekeknek is) tudnia kell a tűzoltó készüléket használni. Tűz esetén sajnos nincs idő a használati utasítást olvasgatni.

3. ábra helye: A tűzoltókészülék használatának lépései

Aranyszabály: Soha ne fordítsunk hátat a tűznek, még ha „látszólag” el is aludt, mivel ismét lángra kaphat.