Társasházak tűzvédelme

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikai adatai alapján Magyarországon évente 6-7 ezer lakóházban, személyi ingatlanban történik tűzeset, és otthonukban tűz okozta égés, fulladás miatt száznál is többen halnak meg egy esztendő leforgása alatt. Ezen esetek jelentős része a tűzvédelmi szabályok betartásával, odafigyeléssel megelőzhető lenne.

Nagyon fontos, hogy a közös képviselők tisztában legyenek, mi mindenről kell gondoskodni, mi mindenre kell gondolni egy lakóházban a tűzvédelem kapcsán, a lakók pedig tudják, milyen alapvető tűzvédelmi szabályok betartása szükséges, hogy minél nagyobb biztonságban élhessenek, és tudják, mit kell tenni, ha mégis megtörténik a baj.

Tűzvédelmi szabályok rendszere

A tűzvédelmi szabályokat alapvetően három kategóriába sorolhatjuk:

• létesítési előírás(ok);
• használati előírás(ok);
• tűzoltósági / katasztrófavédelmi beavatkozásával kapcsolatos követelmények.

Létesítés

Új létesítésnél egyértelmű a helyzet. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint kell eljárni. Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell a rendeletet alkalmazni.

Azonban korántsem biztos, hogy a jelenleg hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat az irányadó. Lehet, hogy az építési engedély kiadásakor érvényben lévő előírások betartása a kötelező. Ilyen eset lehet például a hő- és füstelvezető rendszer felújítása, épület egyik kijáratának megszüntetése, folyosó(k) padlóburkolatának, álmennyezetének cseréje.

A kérdés eldöntéséhez mindenképpen szükséges tűzvédelmi szakember bevonása.

Használat

A használati előírások alkalmazása egyértelmű. Mindig a hatályos jogszabály betartása szükséges. A jogszabályváltozások nyomon követése tehát létfontosságú. És itt nem csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról van szó, számtalan más törvénynek, rendeletnek lehet tűzvédelmi vonatkozása.

Tűzoltóság / Katasztrófavédelem segítése

Ebben a kategóriában tartoznak például a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályok, a tűzoltó vízforrásokra vonatkozó előírások. Ezekre valójában létesítési előírásokként kell tekinteni.

Tűzvédelmi követelmények teljesítése

A tűzvédelmi szabályok nagy része az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban találhatók. A rendeletben viszont egyre inkább csak az elvárt biztonsági szint található meg, a jogalkotók módszeresen csökkentik benne a megvalósítási módot.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 3/A.§ (3) bekezdés szerint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető

• tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával;
• a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával; vagy
• a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

Ebből is látható, hogy megannyi szabvány, irányelv ismerete szüksége. Ezért is nagyon javasolt, hogy egy társasház üzemeltetésébe a közös képviselő folyamatosan vonjon be tűzvédelmi szakembert.

Kötelezettség Tűzvédelmi Házirendre

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19/A. §-a előírja, hogy „jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák”.

A kötelezettség teljesítésének módját a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A. §-a tartalmazza. Ennek értelmében „a háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni, Tűzvédelmi Házirend elnevezéssel kiadni az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, és gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról”.

Fogalmak

lakó- és üdülőegység: a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő.

építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.

helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.

Tűzvédelmi szakember bevonása

Bár a jogszabály tűzvédelmi szakképzettséghez nem köti a Tűzvédelmi Házirend készítését, mégis érdemes szakemberre bízni. Ebben az esetben is a szabályzatot a közös képviselő adja ki, rendeli el az alkalmazását, lépteti hatályba.

Tűzvédelmi Házirend tartalmi követelményei

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A. § (2) bekezdése szerint a Tűzvédelmi Házirend az épületre, épületrészre vonatkozóan tartalmazza:

• a tűzjelzés tartalmi követelményeit,
• az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait,
• a tárolásra vonatkozó előírásokat,
• a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat,
• a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait,
• a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat,
• a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait,
• a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat és
• a készítője nevét, elérhetőségét, aláírását, valamint a készítés dátumát.

A jogalkotói cél, hogy egy olyan dokumentum legyen a lakók és a közös képviselők kezében, mely segít eligazodni a tűzvédelmi vonatkozású jogszabályok tengerében. Egyúttal fontos, hasznos tanácsokkal szolgáljon tűzmegelőzés tekintetében, és akkor is, ha már megtörtént a baj.

A Tűzvédelmi Házirend nem összekeverendő a Szervezeti-Működési Szabályzat mellékleteként kiadott Házirenddel. A Tűzvédelmi Házirend tartalma jogszabályi kötelezettségből adódik, amennyiben az előírtnál szigorúbb tűzvédelmi követelményeket akarnak meghatározni, akkor arra a Házirend való.

Mivel a Tűzvédelmi Házirend kiadása jogszabályi felhatalmazáson, kötelezettségen alapul, így azt a közgyűlésnek nem kell jóváhagynia. A közgyűlés viszont jó alkalom a főbb szabályok szóbeli ismertetésére.

Tűzvédelmi Házirend aktualizálása

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A. § (2a) bekezdése szerint a „Tűzvédelmi Házirendet a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén legkésőbb a változástól számított 30 napon belül átdolgozza és naprakészen tartja”.

Tűzvédelmi helyzetre kiható változás lehet például hő- és füstelvezető berendezés létesítése, működési módjának változása, száraz felszálló rendszer átalakítása, vagy bármi olyan módosítás, ami a Tűzvédelmi Házirend tartalmára kihat. Ide tartozik a jogszabályváltozás is.

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet vonatkozó része legutóbb 2017. június 16-án módosult. Ha ezután módosítják a dokumentumot, akkor a szabályzó neve már csak Tűzvédelmi Házirend lehet.

Amennyiben 2015. március 5. előtt készült a Tűzvédelmi Házirend, akkor semmiképpen, ha ez után, de 2016. január 1-je előtt, akkor nagy valószínűséggel nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosítása 2020. január 22-én lép hatályba. Az OTSZ változása olyan szintű, hogy az a Tűzvédelmi Házirend módosításának szükségességét eredményezi.

Általánosságban elmondható, hogy tűzvédelmi szakember bevonásával érdemes legalább évente a lakóépület tűzvédelmi helyzetét és a jogszabályváltozásokat áttekinteni.