Híreink
Munkabaleseti körkép 2019
2020.02.27-én megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatója a 2019. évi munkabalesetek alakulásáról.
2019-ban 24 055-re növekedett a munkahelyi balesetek száma, miközben négy évvel ezelőtt még csak közel 21 ezer baleset történt a munkahelyeken. A Munkavédelmi Főosztály tájékoztatója a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 15. § b) pontja alapján készült, és csak a munkavédelmi hatóság hatáskörébe tartozó adatokat tartalmazza. A munkabaleseti adatok a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget, illetve a halált okozó munkabaleseteket tartalmazzák.
Mit nevezünk munkabalesetnek?
Munkabalesetnek nevezzük azokat a baleseteket, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben ér, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (így tehát munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Hazánkban évente több mint 20 ezer, három napon túli keresőképtelenséggel járó munkahelyi balesetet regisztrálnak hivatalosan. Az összes munkabalesetek száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A 2019-es évi összefoglalásából kiderül, hogy ez egész pontosan 24 055 eset volt. A halálos munkabalesetek számában minimális emelkedés vehető észre , pontos számuk 2019-ben 83fő volt.
A 3 munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről készült munkabaleseti jegyzőkönyvet a tárgyhót követő hónap 8. napjáig a munkáltatónak meg kell küldenie a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére. A munkabaleseti adatokat a munkavédelmi hatóságoknál tárgyhót követő hónap végéig dolgozzák fel, egyes egyedi ügyeket leszámítva (pl. munkáltatói kivizsgálás elhúzódása, jogkövetés hiánya, jogvita esetén).
A legtöbb munkabaleset Budapesten történt (4 093 db), második legtöbb Pest megyében (2 694 db), harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye végzett (1 460 db). A legkevesebb esetet Nógrád megyéből jelentették (424 db), de Zala megyéből (481 db) és Tolna megyéből (535 db) is nagyon kis számú balesetről érkezett bejelentés a munkavédelmi hatósághoz.
A cégméret szerinti bontásban a legtöbb baleset az 50-249 főt alkalmazó vállalkozásoknál történt, ahonnan összesen 8 108 esetről kapott bejelentést a hatóság, melyből a halálos esetek száma 13 volt. A 2019-es évben történt balesetek közül a legtöbb halálos munkabaleset (38 fő) az 1-9 főt alkalmazó vállalkozásoknál történt.
A legtöbb baleset az eddigi évekhez hasonlóan a gépiparban (4 755 fő) és a feldolgozóiparban (4 376 fő) történt. A többi ágazattal összehasonlítva messze a legtöbb súlyos (54 fő) és halálos (29 fő) munkabaleset 2019-ben is az építőiparban következett be. A balesetet szenvedettek legtöbbször férfiak és életkor alapján 45 éven felüliek voltak.
A Munkavédelmi Főosztály részére beküldött jegyzőkönyvek alapján képzett számadatok pontosságában nincs okunk kételkedni, a számok elemzésénél, de különösen a tendenciák megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy csak azok a munkabalesetek kerülnek be a tájékoztatóba, amelyeket a munkáltató bejelentett (vagy esetleg a hatóság más módon szerzett róla tudomást és kivizsgálta), illetve, ha a baleset minimum 3 munkanap kieséssel járt.
Minden olyan eset láthatatlan marad, amit a munkáltató eltitkolt, illetve, ha a bekövetkezett sérülés csak 1-2 munkanapnyi kiesést okozott. Láthatatlanok maradnak továbbá azok a balesetek is, amelyek a munkavédelmi törvény hatálya alá nem eső (nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó) önfoglalkoztatókkal, például egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel, háztartási alkalmazottakkal történnek.
Híreink
Tájékoztatás a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról
2025. június 27-én hatályba lépett a belügyminiszter 20/2025. (VI. 26.) BM rendelete, mely módosítja az egyes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatára vonatkozó szabályokat. A változások közül a leglényegesebb, hogy bizonyos esetekben megszűnt a kötelező tüdőszűrés. Részletek
Kötelező-e az üzemorvosi vizsgálat?
- Frissített tartalom -
Az elmúlt közel másfél évben folyamatosan felmerülő kérdés a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos változások kapcsán. Fontos azonban tisztázni az elején, hogy a kötelező vizsgálatokat nem törölték el. Az alábbi összefoglalóval szeretnénk segítséget és tájékoztatást nyújtani a jelenlegi szabályozásról és a folyamatos változások lényegéről.
Részletek
Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja
Minden év július 1-jén ünnepeljük az egészségügyben dolgozókat, megemlékezve Semmelweis Ignácról, az anyák megmentőjéről, aki ezen a napon született. Részletek
Blog
A munkavállaló ellenőrzési kötelezettsége
A munkavédelem nem egyoldalú történet, hanem egy közös felelősségvállalás. A munkáltató biztosítja az eszközöket, oktatást, vizsgálatokat, míg a munkavállaló köteles odafigyelni, ellenőrizni és jelezni, ha valami nincs rendben. Így érhető el az, amit mindenki szeretne: egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés. Részletek
Diákmunka nyáron? Ezekre figyeljünk munkáltatóként!
Ahogy közeledik a nyári szünet, egyre több diák keres lehetőséget arra, hogy munkát vállaljon. Számukra ez nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem életük első lépése a munka világában – és mint tudjuk, az első benyomás sokáig meghatározó. Részletek
Hőségriadó a munkahelyeken – A biztonság ilyenkor is elsődleges
A nyár elhozta a forróságot, és vele együtt a kihívásokat is a munkahelyeken. A hőség nemcsak kellemetlen, hanem egészségkárosító és balesetveszélyes is lehet. De mit jelent ez a gyakorlatban? És mit kell(ene) tenniük ilyenkor a munkáltatóknak és a munkavállalóknak? Részletek