Munkavédelmi képviselő és a Munkavédelmi szakember személyének és tevékenységének összehasonlítása

Annak ellenére, hogy egyik pozíció/tisztség sem ma jelent meg a foglalkoztatás világában, mégis még mindig sokaknak a gondolataiban e két posztot betöltő személyek és azokhoz tartozó tevékenységek összemosódnak, pedig ez a két poszt egymással „összeférhetetlen”.

Hogyan is kell ezt érteni?

Ugyanazon cégnél lévő Munkavédelmi szakember nem lehet Munkavédelmi képviselő és ez fordítva is igaz.

Megvizsgáltunk néhány szempontot, hogy segítsünk tisztán látni, azoknak, akiknek még rejtelmes ez a terület.

Ki töltheti be?

Munkavédelmi képviselő:

csak munkavállaló lehet (Munkáltató- Munkavállalói kapcsolat)

Munkavédelmi szakember:

1. lehet munkavállaló (munkaszerződéssel Munkáltató- Munkavállalói kapcsolat) vagy
2. „külsős” is, a (megbízási szerződéssel Megbízó-Megbízotti kapcsolat)

Jogviszony keletkezése:

Munkavédelmi képviselő:

munkavállalók választják meg a Munkavédelmi törvény 70/A. §-ban foglaltak szerint.

Munkavédelmi szakember:

Munkáltató határozza meg, jelöli ki, munka- vagy megbízási szerződésben rögzített munkaköri/megbízási leírás alapján végzi a tevékenységét.

Jogviszony létesítésének feltételei:

Munkavédelmi képviselő:

• legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll a Munkáltatóval
• nem gyakorol munkáltatói jogkört
• nem lehet valamely vezető beosztású munkavállaló hozzátartozója
• munkaviszonya keretében nem végezhet főtevékenységként munkavédelmi feladatokat
• nem szükséges munkavédelmi végzettséggel rendelkeznie

Munkavédelmi szakember:

• munkavédelmi (közép vagy felsőfokú) végzettség
• egészségügyi alkalmasság

Jogviszony időtartama:

Munkavédelmi képviselő:

maximum 5 év (egy választási ciklusban)

Munkavédelmi szakember:

munka- vagy megbízási szerződésben meghatározottak szerint, lehet határozott idejű, vagy határozatlan idejű

Jogállása:

Munkavédelmi képviselő:

Kettős függőség

1. Munkavállalóként köteles ellátni a munkaköri kötelezettségeit (Munkáltatóval alá-fölé rendeltségi viszonyban van)
2. Munkavédelmi képviselőként képviselnie kell az őt megválasztó munkavállalók érdekeit (a Munkáltatóval mellérendeltségi viszonyban van)

Munkavédelmi szakember:

1. munkavállalóként köteles ellátni a munkaköri kötelezettségeit, (Munkáltatóval alá-fölé rendeltségi viszonyban van)
2. „külsősként” köteles ellátni a megbízási szerződésben rögzített feladatait

Jogosultságai:

Munkavédelmi képviselő:

együttműködési megállapodás keretében jogosult:

• belépni a működési területén található munkahelyekre és az ott dolgozóktól tájékoztatást kérhet,
• tájékoztatást kérhet a Munkáltatótól és részt vehet a Munkáltató azon döntéseinek előkészítésében, melyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára
• véleményt nyilváníthat és kezdeményezheti a Munkáltatónál az általa szükségesnek vélt intézkedések megtételét, valamint indokolt esetben a munkavédelemi hatósághoz fordulhat
• részt vehet az esetleges munkabalesetek kivizsgálásban
• hatósági ellenőrzés esetén jogosult észrevételeit a hatóság képviselőjével is közölni
• NEM VÉGEZHET MUNKAVÉDELMI SZAKTEVÉKENYSÉGET!

Munkavédelmi szakember:

1. Munkavállalóként a munkaszerződésében rögzített munkavédelmi szaktevékenységek vonatkozásában
2. „külsősként” a megbízási szerződésben rögzített munkavédelmi szaktevékenységek vonatkozásában

Kötelezettségei:

Munkavédelmi képviselő:

együttműködési kötelezettség a Munkáltató és Munkavállalók felé

Munkavédelmi szakember:

1. Munkavállalóként munkaszerződésben rögzített munkaköri kötelezettségei vannak
2. „külsősként” a megbízási szerződésben rögzített megbízotti kötelezettségei vannak

Beszámolási kötelezettségeinek iránya:

Munkavédelmi képviselő:

Munkavállalók felé

Munkavédelmi szakember:

Munkáltató/Megbízó és a Munkavédelmi képviselő felé

Munkajogi védelem:

Munkavédelmi képviselő:

VAN, amely megilleti a mandátum teljes időtartama alatt, valamint – amennyiben legalább egy évig betöltötte mandátumát – az annak lejártát követően 6 hónapig

Munkavédelmi szakember:

NINCS

Jogviszony megszűnése:

Munkavédelmi képviselő:

• megbízási ideje, mandátuma lejártával
• ha mandátuma lejárt munkaviszonya megszűnésével a képviselő halálával
• cselekvőképességének elvesztésével
• Munkáltatói jogok gyakorlójává válik
• amennyiben munkakörében munkavédelmi szaktevékenységet lát el
• ha a Munkáltató, vagy a Munkáltató vezetőbeosztású munkavállalójának közeli hozzátartozójává válik

Munkavédelmi szakember:

• közös megegyezéssel
• rendes és rendkívüli felmondással
• munkavállaló halálával
• határozott idejű szerződés lejártával
• Munkáltató jogutód nélküli megszűnésével

Amennyiben a fenti összefoglalónk alapján arra a megállapításra jutott, hogy eddig tévesek voltak az elképzelései, ismeretei a témával kapcsolatban és szeretne segítséget kérni a munkavédelmi képviselőválasztással kapcsolatban, kérje egyedi árajánlatunkat!

Ha a munkavédelmi képviselőválasztáson már túl vannak, akkor már csak a Munkavédelmi képviselő(k) képzéséről kell gondoskodnia.