Gépvizsgálatok, munkakörnyezeti mérések

Emelőgép vizsgálatok:

• üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
• időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• szerkezeti vizsgálat;
• fővizsgálat.

Egyéb emelőeszközök, rakodógépek, traktorok vizsgálatai:

• üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
• időszakos biztonsági felülvizsgálat.

Faipari gépek vizsgálatai:

• üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
• időszakos biztonsági felülvizsgálat.

Fémipari gépek vizsgálatai:

• üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
• időszakos biztonsági felülvizsgálat.

Műanyagiparban használatos gépek vizsgálatai:

• üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
• időszakos biztonsági felülvizsgálat.

Élelmiszer- és húsiparban használatos gépek vizsgálatai:

• üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
• időszakos biztonsági felülvizsgálat.

Egyéb gépek vizsgálatai:

• üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
• időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• időszakos ellenőrző vizsgálat.

Mitől minősül veszélyesnek egy gép?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-a kimondja, hogy:  „veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve”.

Honnan tudható meg, hogy egy adott gép „veszélyes” kategóriába tartozik-e?

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet részletesen kifejti, hogy pontosan mely gépek minősülnek veszélyesnek. Ilyen például a faipari fűrészgép, marógép vagy gyalugép, a műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés, a gépi hajtású emelőtargoncák vagy a járműemelők.

Ki végezheti a kötelezően előírt vizsgálatokat?

A munkavédelmi törvény előírja, hogy a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a gépeket.

Ezt a törvény alapján:

• szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy; vagy
• külön jogszabályban erre feljogosított személy; illetve
• erre akkreditált intézmény végezheti.

Míg a veszélyes technológia vizsgálatát:

• szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

Mit kell tudni az emelőgépek vizsgálatáról?

Vizsgálatoknak kell alávetni az „emelőgépeket”, amelyekre másfajta szabályozás vonatkozik, mint az „egyéb gépekre”. E szerint szükséges:

• üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat;
• időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• szerkezeti vizsgálat; valamint
• fővizsgálat.

Szigorú szabályok vonatkoznak arra is, hogy egyáltalán kik jogosultak a fentiek elvégzésére, hiszen az emelőgépek esetében e téren is jelentős különbségek vannak. Így például

• az emelőgép időszakos biztonsági felülvizsgálatára az emelőgépszakértő jogosult;
• a fővizsgálatára - kivéve az 1000 kg-nál nagyobb névleges teherbírású emelőgépnél és ahol a kezelői munkahely 1,5 m-nél magasabbra emelhető - és szerkezeti vizsgálatára emelőgép-ügyintéző;
• csak a szerkezeti vizsgálatára pedig emelőgép-vizsgáló is jogosult.

Ezeket a vizsgálatokat elvégezheti még akár akkreditált vizsgálólaboratórium is.

A vizsgálatok gyakoriságát mi határozza meg?

Az „emelőgépek” esetében a vizsgálati csoportszám alapján határozzák meg, hogy milyen időközönként kell szerkezeti-, illetve fővizsgálatot végezni.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a vizsgálati csoportszámtól függetlenül legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (például a kiszolgált technológia megváltozása) kell elvégezni.