Munkabalesetek kivizsgálása

A munkabalesetek bekövetkezésénél jelentős szerepe van a munkáltatónak, a munkavállalónak, a munkaeszközöknek és a munkakörnyezetnek is. Sajnos még a legjobb körülmények között munkát végzőket is érheti baleset. Ahhoz, hogy a továbbiakban ilyen és ehhez hasonló esemény ne következhessen be a balesetvizsgálat során feltárt hiányosságokat minden esetben meg kell szüntetni. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, vagyis középfokú, felsőfokú munkavédelmi szakember, vagy munkavédelmi szakmérnök végezheti el. A balesetvizsgálatokban részvételi lehetőséget kell biztosítani – amennyiben a cégnél van – a munkavédelmi képviselőnek.

A baleseteket munkavédelmi szempontból három nagyobb csoportra lehet osztani.

  • Kvázi baleset
  • Nem súlyos munkabaleset
  • Súlyos munkabaleset

A kvázi balesetekkel (személyi sérüléssel nem járó balesetek, melyek okozhattak volna személyi sérülést is pl.: leszakadó mennyezet) a tapasztalatok alapján a legkevésbé foglalkozik a munkáltató, pedig ezen balesetek értékelése, elemzése után még kisebb az esélye egy-egy súlyosabb esemény bekövetkezésének.

Nem súlyos munkabaleseteket további két részre oszthatjuk. Az egyik ilyen kategória az 1 és 3 munkanap közötti munkaképtelenséggel járó munkabaleset. Ebben az esetben a jegyzőkönyvet a sérült és a munkáltató mellett a társadalombiztosítási kifizetőhelynek kell megküldeni. Amennyiben a munkaképtelen napok száma meghaladja a 3 munkanapot, a jegyzőkönyvet a sérült, a munkáltató és a társadalombiztosítási kifizetőhely mellett, a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak is meg kell küldeni, valamint munkabaleseti nyilvántartásba kell bejegyezni.

FONTOS:A munkabaleseti napló nem egyenlő a munkabaleset nyilvántartással!

A nem súlyos munkabalesetek esetén tájékoztatni kell a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvost is, valamint részvételi lehetőséget kell neki biztosítani a munkabaleset kivizsgálásában.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87 § 3. pontja határozza meg a súlyos munkabalesetek fogalmát. Amennyiben ilyen baleset történik a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen haladéktalanul – de legkésőbb 24 órán belül – be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság felé. A balesetet a nem súlyos munkabalesetekhez hasonlóan nyilvántartásba kell venni. A kivizsgálásban a munkabiztonsági szakember mellett a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvosnak is részt kell vennie.

Munkabalesetkivizsgálásra vonatkozóan kérje egyedi árajánlatunkat!

Híreink

SÚLYOS MUNKABALESET KÖVETKEZMÉNYEI

Nem szeretnénk általánosítani, de sajnos sok esetben vannak olyan "bátor" vállalkozások, ahol a munkavédelem fontosságát eléggé alulértékelik és ahol a munkavédelmi szakember által javasolt teendőkre fittyet hánynak, pedig jobb lenne, ha ezeket komolyan vennék, mert egy súlyos munkabaleset esetén - azon túl, hogy valaki megsérül, vagy esetleg életét veszti - már késő lesz. Akkor már csak a hatósági bírságoknak, kártérítésnek, szankcióknak, vagy akár büntető jogi felelősségre vonásnak tehet eleget. Erről a témáról írt összefoglalót Szopka Gábor EHS szakmai vezetőnk. Részletek

Mit kell tudni a benzolról?

A heveny benzolmérgezés enyhébb formája kellemes eufóriás állapottal kezdődik, ami gyorsan és észrevétlenül mehet át súlyos narkózisba, amikor a menekülés már lehetetlen. Ezért rendkívül fontos, hogy az olyan munkahelyen, ahol a heveny benzolmérgezés lehetősége fennáll, a munkavállalókat fel kell világosítani a benzolhatás kezdeti tüneteiről. Erről és még számos hasznos tudnivalóról olvashatnak Viszóczky Bence munkabiztonsági és tűzvédelmi tanácsadó kollégánk összeállításában. Részletek

Változás az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban

A Magyar Közlöny 2019. évi 129. számában megjelent a belügyminiszter 30/2019. (VII. 26.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról. Részletek

Hírlevél feliratkozás